2007. február 19.
A zsákmány megrendelésre kerül éttermekbe, hűtőházakba
Amíg régebben magányosan járták az erdőt, ma már szervezetten és csoportosan indulnak portyázni az orvvadászok. A legtöbbször megrendelésre dolgoznak: éttermek, fogadók hűtőházaiba szállítják az illegálisan elejtett vaddisznókat, szarvasokat, őzeket. Eljárás csak akkor indul ellenük, ha tetten érik őket.
Az utóbbi hetekben több, nagy port felvert orvvadászügy is napvilágra került. A Szombathely melletti Gencsapátiban nemrégiben apa és fia együtt került rendőrkézre: ők az elmúlt időszakban közel 30 millió forintos kárt okoztak. Orvvadász bandára csaptak le kommandósok és rendőrök a Nógrád megyei Buják községben is. Kaszás Ottó alezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: vadászok jelentették, hogy valakik illegálisan ejtenek el vadakat a cserháti települést körülvevő hegyekben. A kiérkező kommandósok, rendőrök és bűnügyi nyomozók elfogták az orvvadászok egyikét, majd ezt követően további hat, középkorú férfinél tartottak házkutatást Bujákon. Ennek során gyári és házilag készült lőfegyvereket, szarvas- és muflon-trófeákat foglaltak le. Nógrádban nemrégiben Patvarc környékén foglaltak le egy vadásznál illegálisan tartott fegyvert és lőszereket. Feltehető, hogy ezeknek a vadászatoknak több, szigorúan védett állat is áldozatául eshetett: a házkutatások során találtak vidrabőrt, és ritka madarak preparátumait is. A nógrádi és zalai ügyekben közös az elkövetők rendszerint lefotóztatták magukat az elpusztított vadak tetemeivel, így bizonyítékot szolgáltattak maguk ellen.
A Bükkben valamivel kedvezőbb a kép: az utóbbi években buktak orvvadász csoportok, noha az illegális vadászatok nyomai időnként felfedezhetők az erdőkben – tudtuk meg Grédics Szilárd szilvásváradi erdészetvezetőtől. Az erdőmérnök szavai szerint az orvvadászok három csoportra oszthatók: az egyik a trófea miatt, a másik a húsért, a harmadik pedig szenvedélyből vadászik. A korábbi években nagyon nehéz volt bekerülni egy-egy vadásztársaságba. Ez annak idején leginkább csak jó kapcsolatok felhasználásával sikerült, ma viszont főként a pénz nehezíti meg egyesek legális tagságát, hiszen olykor fél-egymillió forint is lehet a belépési díj. Ez arra ösztönözhet egyeseket, hogy a törvényt megkerülve járják az erdőt, és úgy lőjene nagyvadakra - vélte a szakember.
Gyakran jól szervezett, a vadhús értékesítésére szakosodott bandák ritkítják az állományt. Ezek a társaságok éjszaka indulnak útnak, őzet, szarvast, vaddisznót ejtenek el, s nehéz őket tetten érni. Általában konvojban járják az erdőket: az elől haladó autóban ülnek a megfigyelők, a második kocsiban lévők - ha tiszta a terep - kilövik az állatokat, s ezeket később egy harmadik járművel viszik el a helyszínről. A megfigyelők miatt a tettenérésre kicsi az esély, s mivel a puska, valamint az elejtett állat soha nincs ugyanabban a kocsiban, még akkor is nehéz bizonyítani az orvvadászatot, ha egy közúti ellenőrzés során megtalálja a rendőrség a leölt vadat.
Hogyan lehet lebuktatni az orvvadászokat? Őket bármikor ellenőrizhetik a hivatásos vadászok vagy az erdészek, a szolgálati igazolványuk felmutatásával joguk van arra, hogy egy-egy autós csomagtartójába belenézzenek, s kifaggassák, mit keres az adott területen. A szakemberek tapasztalatai szerint a rendszerváltás után ugrásszerűen megnőtt az orvvadászok száma és az általuk okozott kár értéke is. Ennek az elszegényedés is oka: olyan vidéken, ahol sok a munkanélküli, „bocsánatos bűnként” kezelik az élelemszerzésnek ezt az illegális módját. Szélesedett a felvevőpiac is: az éttermek egy része inkább ilyen módon jut a kurrensnek számító, s a legális beszerezési piacon meglehetősen drága vadhúshoz.
Abban a vadászok és az erdészek egyetértenek, hogy az illegális vadászat visszaszorításához szigorúbb szabályokra van szükség. Ma az orvvadászok ellen lopás, állatkínzás, illetve lőfegyverrel való visszaélés bűntettének gyanúja miatt indulhat eljárás. Ha a kár tízezer forint alatt marad, akkor pénzbírsággal vagy néhány napos közmunkával büntetik az elkövetőt. Ha a kár meghaladja a kétszázezer forintot, úgy akár három év börtönbüntetést is kaphat az orvvadász. Ilyesmire azonban az utóbbi éveikben nemigen akadt példa. Konkrét statisztikák ilyen ügyekben ugyan nem állnak a bíróságok rendelkezésre, ám több megye bíróságán érdeklődve kiderült: nemigen emlékeznek olyan esetre, amikor orvvadászat miatt börtönbe került volna valaki. Persze, a büntetési tételek szigorítása önmagában nem elég – mondják a vadászok –, az ellenőrzések terén is hatékonyabb szabályozásra lenne szükség. Az erdészek, hivatásos vadászok kevesen vannak, így az orvvadászoknak csak elenyésző százalékát érik tetten. A vadorzók fegyverzete, autója ráadásul általában jóval korszerűbb, mint az őket üldözőké. Az sem szolgál elrettentő példaként, hogy hiába fogják el az elkövetőket, azok legtöbbször pénzbüntetéssel, vagy megrovással, esetleg felfüggesztett börtönbüntetéssel megússzák az erdei kalandot. A tapasztalat az, hogy kis idő elteltével rendszerint folytatják az engedély nélküli vadászatot.
A technika fejlődésével az orvvadászok módszerei egyre kifinomultabbak lettek. Előfordul ugyan, hogy régi típusú lőfegyverrel próbálnak meg vadakat elejteni, s nem ritka az sem, hogy nyílpuskával, esetleg íjjal támadnak őzre, vaddisznóra, szarvasra. Napjainkban jellemzőbb az, hogy egyre modernebb fegyverekkel indulnak éjjeli portyára az elkövetők: lebuktak már orvvadászok, hangtompítóval és lézeres távcsővel felszerelt, ultramodern puskákkal.
Ma a lőfegyverek beszerzésének nem feltétele a vadásztársasági tagság - ha valaki vadászvizsgát tesz, s ezt igazolja, legális csatornákon is hozzájuthat lőfegyverhez. Akad, aki házilag gyárt lőfegyvereket, s ezzel nem ritkán a saját életét is veszélyezteti. Találtak már a nyomozók olyan fegyvert, aminek a végére fűtés és vízszerelésnél használt szűkítőt tettek - ha ez felrobban, a használóját is súlyosan megsebesítheti.