Csepreg - Szakemberek elkészítették Csepreg és vonzáskörzetének erdészeti térségfejlesztési tervét. A hét települést érintő terv Vas megye eddigi legnagyobb erdei rekreációs programja lehet.
Hosszú és mélyreható munka után elkészült Csepreg és vonzáskörzetének erdészeti térségfejlesztési terve, melyet múlt pénteken mutattak be a csepregi művelődési házban. A 13 és fél millió forintból előállított, több mint kétszáz oldalas tervet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal balatonfüredi térségfejlesztési és zöldövezet-tervező irodájának, valamint a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (VMMSZH) Erdészeti Igazgatóságának szakemberei készítették. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások főosztálya által is támogatott munkában a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnök Kara erdészeti politikai és ökológiai tanszékének doktoranduszai is közreműködtek, mondta el a pénteki rendezvényen Nagy Imre, a VMMSZH Erdészeti Igazgatóságának igazgatója.
A tervet a balatonfüredi iroda mérnöke, Dávid József ismertette. A Csepreg városa, valamint Ólmod, Peresznye, Kiszsidány, Horvátzsidány, Bük és Tömörd községek önkormányzatai által kezdeményezett erdészeti közjóléti fejlesztési terv a Kőszeg alsóerdei, csepregi 3 ezer 200 hektáros erdőtömb történelmi emlékhelyeit és turisztikai látványosságait - így egyebek között az Ilona-várat, a tömördi Madárvártát, a Peruska- és a Bellovich-kápolnát, az Országos Kéktúra útvonalát - veszi számba. A szerteágazó, az erdőt is érintő ökoturisztikai-rekreációs fejlesztések lehetőségeit az elkészült fejlesztési terv keretbe foglalja, az önkormányzatok ez alapján összehangoltan tudják megvalósítani saját elképzeléseiket.
Dávid József a tervezett közjóléti létesítményeket is felsorolta előadásában. Bükön a meglévő árvízvédelmi víztározó helyére tervezett állandó víztározótól északnyugatra egy hatvanhektáros parkerdő létesülne. A parkerdőbe pedig egy fa szerkezetű kilátót építenének. E létesítmények becsült költsége nettó 37 millió forint. Csepregen a szőlőhegyre vezető Hanga-kapu hegy felőli oldalára erdei ülőgarnitúrát helyeznének ki, a környékére növényeket, cserjéket ültetnének. A parkerdei pihenő védőházának tetőhéjazata felújításra szorul, és a tűzrakóhelyeket is újjá kellene építeni. A Rothermann-kertben is tűzrakóhelyek lennének, a Rumi-házban pedig az önkormányzat szeretne vendéglátóhelyet kialakítani. A Boldogasszony-kápolna közelében a cserjéket ifjítani kellene, és a Szentkút- kápolna melletti padokra is ráférne a felújítás. A tervek szerint Csepregen is létesülne egy kilátó, továbbá egy állatbemutató helyet is kialakítanának, amit háziszárnyasokkal, kistestű emlős háziállatokkal, egy-két tehénnel népesítenének be. A csepregi parkerdő meredek, szabdalt területén hegyi kerékpárpálya kialakítását javasolják a terv készítői, egy idős kocsánytalan tölgyes-cseres erdőrészletben pedig lovas akadálypályát lehetne kialakítani. A program leglátványosabb eleme azonban kétségkívül a magas erdei akadálypálya lenne. A Franciaországban igen elterjedt erdei drótköteles akadálypálya megépítésére már van jelentkező, a cég a Mecsekben és a csillebérci szabadidőközpontban már kialakított hasonló objektumot. Az erdészeti igazgatóság - bizonyos feltételek előírása mellett - a cégnek már megadta az elvi hozzájárulást a létesítmény megépítéséhez. Horvátzsidányban a Margaréta pihenőhelyre egy tájékoztató tábla kihelyezését javasolják a szakemberek, ezen a környék általános bemutatásán kívül a kirándulási lehetőségeket is felsorolnák. A Mária-kápolnához vezető útra egy korláttal ellátott doronglépcsőt kellene építeni. A Peruska-kápolna környékével a katolikus egyháznak is voltak tervei, ám az általuk tervezett épületegyüttes nem kapta meg az építési engedélyt. A tereprendezés mellett a Peruska Mária képét tartó idős tölgyfa köré alacsony léckerítés kívánkozna. A jelenlegi esőbeálló helyett egy új, 150-200 embert is befogadó létesítmény épülne. Új színfoltja lehetne a környéknek a Forrás pihenő, ahol 200 négyzetméteres pihenőhelyet hoznának létre. Kiszsidányban a forrás mögötti területen egy közösségi rétet alakítana ki az önkormányzat, a Boldogasszony-pataknál pedig víztározót létesítenének. Kőszegfalván a X-XII. századi vasfel- dolgozó telep egykori kohói helyén lévő vasgöbecsek melletti rész régészeti bemutatóhelyként is funkcionálhatna. Kőszegpatyra a bányató mellé pihenőt álmodtak a tervezők, Ólmodon a faluház mögött pedig egy szabadidőparkot lehetne létrehozni. Peresznyén megújulna a kastélypark, Tömördön pedig - egyebek mellett - a kastélypark növényállománya szorul kezelésre, és az Ilona-forrás környezetét is rendbe kellene tenni.
Balogh Csaba, a VMMSZH Erdészeti Igazgatóságának szakembere a térség erdőtelepítési tervét ismertette a jelenlévőkkel. Nagy Imre a látványos prezentáció után hangsúlyozta, hogy igazgatóságuk a tervek elkészítésénél többet nem tud tenni, a több mint egymilliárd forintnyi költségvonzattal számoló terv megvalósítása immár az önkormányzatok feladata. Az igazgató - az EU-s pályázatoknál elengedhetetlen - összefogásra, együttműködésre szólította fel az érintett önkormányzatok vezetőit.
Nagy kérdés persze az is, hogy az önkormányzatok honnan szerezhetnek majd pénzt, pályázati forrásokat nagyszabású terveikhez. Tóth Balázs, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársa hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a meghirdetés előtt álló Regionális Operatív Program révén - elméletileg - az ökoturizmus fejlesztéséhez is lehet majd pályázati forrást igényelni. Így ő is közös pályázásra buzdította a jelenlévőket. A megyei önkormányzat képviseletében megjelent, területfejlesztésért felelős Rátz György ugyancsak azt kérte az érintett települések önkormányzati vezetőitől, hogy terveikről mihamarabb tájékoztassák a megyei önkormányzatot. Ő a kistérségi fellépést szorgalmazta.
Nagy Imre felajánlotta a jelenlévőknek, hogy pályázati dokumentációikhoz felhasználhatják a szakembereik által készített több mint kétszáz oldalas tanulmányt.
Nagy Ildikó