A győri Előre Halászati Szövetkezet minden szükséges engedélyt beszerzett már a Dunánál elszaporodó kormoránok kilövéséhez.
A dunai halállományt pusztító kormoránok gyérítésére és a fészekriasztásra az engedélyt már megkapta a halászati szövetkezet, ám a horgászegyesületektől is – elsősorban anyagi – segítséget vár. A Szigetköz Horgászegyesület vezetője szerint megyei összefogás szükséges. A megyei horgászszövetség az európai felméréshez adatokkal segített, pénzzel nem.
A győri Előre Halászati Szövetkezet minden szükséges engedélyt beszerzett már a Dunánál elszaporodó, s a halállományt jócskán gyérítő kormoránok kilövéséhez és a fészektelepeik riasztásához (Kisalföld, 2007. február 9.). A Szigetközben 500–600 pár fészkel, s ehhez a Csallóközből és északról még több ezer érkezik. A gyérítést kizárólag megfelelő fajismerettel rendelkező hivatásos halőrök és a vadászatra jogosultak végezhetik az előírások betartásával. Fészektelep-riasztásra is van lehetőség az ásványrárói telep szigetén. Ennek során riasztással nem hagyják a madarakat a fészkükre szállni, így a lerakott tojások kihűlnek, bennük az embriók elpusztulnak. Szilágyi Gábor, az Előre ügyvezető elnöke az elmúlt hetekben több horgászegyesületet is felkeresett az ügyben, segítséget kérve a gyérítéshez.
„Anyagi áldozatok nélkül nem megy"
Sinkó Lajos, a Szigetköz Horgász Egyesület vezetője úgy fogalmazott: bár őket még nem keresték meg, elvileg támogatják a kormorángyérítést, ám vezetőségi ülésen kell megtárgyalniuk, hogy anyagilag is tudnak-e segíteni.
– Véleményem szerint megyei szinten kellene összefogni az ügyben – folytatta. – A kormorán ugyanis nemcsak a htsz vizein, hanem az egyesületekén is megjelenik. Mivel idén „elmaradt" a tél, ezért folyamatosan jártak tavainkra. Szerintem a gyérítés anyagi áldozatok nélkül „nem megy", ám a megyei szövetség szintjén kellene megbeszélni, hogy a horgászok részéről miképp lehet támogatni. Valószínűleg hektárarányosan kellene szerepet vállalni a kilövésben: meg kell találni a finanszírozás módját – mondta Sinkó Lajos.
Európai horgászszövetség is foglalkozik az üggyel
– Már leültünk tárgyalni az Előre vezetőivel – kezdte Takács Antal, a megyei horgászszövetség elnöke. – A magunk módján segítünk, hisz érdekünk a gyérítés. Ez azonban költséges: annak kell fizetnie, akié a halászati vízterület, akihez befolyik az engedélyek kiadásából a pénz, vagyis az Előrének. Mi a Magyar Országos Horgász Szövetség budapesti központjába elküldtük azt a felmérést, melyben a horgászaink segítségével megbecsültük a szigetközi kormoránok számát. Úgy tudom, az európai horgászszövetség is foglalkozik a kérdéssel – mondta.
Nagyobb területre lehet hatással a gyérítés
Szilágyi Gábor szerint viszont nemcsak a környékbeli halállományra lehet hatással a riasztás és gyérítés.
– Furcsállom, hogy a horgászegyesületek szerint a feladat és a költség is a szövetkezetet terhelje azért, mert a fészkelőhelyek a mi vizeinken vannak. A kárókatona kétszáz kilométeres területet jár be, így jóval nagyobb részre lehet hatással, nemcsak megyei folyókra, tavakra. Összefogásra van szükség, s támogatásra. Mivel egyes vizeinken vadásztársaság-váltás lesz márciustól, most az új társasággal való megállapodáson dolgozunk, mely a gyérítéshez elengedhetetlen – mondta Szilágyi Gábor.