Szakigazgatás A hivatal feladata a termelők kiszolgálása
Kilenc intézmény összevonásával az államreform keretében létrejött az Országos Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal. Elnökét, a kecskeméti Madari Jenőt, aki immár országos főmezőgazdász, termelőpárti köztisztviselőként ismeri a szakma
- Kormányok jöttek-mentek, ön a rendszerváltás óta mezőgazdasági szakigazgatási vezető. Mivel érdemelhette ki a bizalmat?
- Csak a munkámra tudok gondolni. Bács-Kiskun megyében, ahol másfél évtizedig vezettem a földművelésügyi hivatalt, rendkívül sokszínű a mezőgazdaság. Mint csepp a tengerben, benne van az egész ország. Jelentős súllyal található meg valamennyi szakágazat, összetett a tulajdonosi szerkezet, egyaránt erős a családi gazdaságok és a nagyüzemek hatása. Mindig azt tartottam szem előtt, hogy a termelőket kell kiszolgálni, a mindenkori kormány agrárpolitikáját végrehajtva. Vallom, hogy a politikának a rendeletek megszületéséig van szerepe, utána a végrehajtásra kell koncentrálni.
- Mi a hitvallása a magyar mezőgazdaságról?
- Optimistának kell lenni, és nemcsak hivatalból. Többször is bebizonyítottuk már, hogy tudunk jól teljesíteni. Nyugati versenytársaink évszázadok óta alig változó társadalmi körülmények között alakíthatták ki a maguk mezőgazdasági struktúráját, nekünk ez nem adatott meg. A magyar agrárium nehezen viseli a rázúduló szabadpiaci és egyéb gazdasági viszonyokat. Technológiában, technikában, olykor szaktudásban, infrastruktúrában, kereskedelemben, értékesítésben megvan a lemaradásunk, amit csökkenteni kell és lehet. Az uniós szabályok betartásában nem szabad száz százalékon felül teljesítő éltanulónak mutatkoznunk, a közös agrárpolitikát eredményesen kell adaptálnunk a magyar viszonyokra.
- Mit tud tenni ennek érdekében az új hivatal?
- Az embereknek közeledniük kell egymáshoz, nekünk pedig közel kell állnunk a termelőkhöz. A nehézségek egyik fő oka, hogy sokan idegenkednek még a reális együttműködéstől és a szövetkezéstől. A termelőknek érezniük kell, hogy a hivatal van, nyugodtan megbízhatnak bennünk, s így talán egymásban is jobban bíznak. Ezt a bürokrácia csökkentésével lehet elérni, ami nagyon nehéz, mert az unióban is hatalmas a mezőgazdasági bürokrácia, rengeteg okmányra, igazolásra van szükség.
- Hogyan lehet közelebb kerülni a termelőkhöz?
- Az agrár-szakigazgatás új struktúrájának lényege az úgynevezett egyablakos ügyintézés, melyben a gazdálkodók a területi központban helyben elintézhetik minden fontos ügyüket. A végrehajtást a hivatal megyei főigazgatóságai irányítják ugyan, de a termelőket kiszolgáló rendszer a területi irodákban, ha tetszik, a régi járási, mostani kistérségi központokban működik. Itt meg lesz az általános falugazdász-hálózat képviselője, a hatósági körállatorvos, az erdészeti felügyelő, valamint a növény- és talajvédelmi felügyelő is. A gazdának a kistérségi központban így mindenhez segítséget tudunk nyújtani, a falugazdász itt magyarázhatja el neki, hogy visszaigényelheti-e a jövedéki adót a gázolaj után.
- Miként lesz a rendszer olcsóbb?
- Eddig például két intézmény is végzett takarmányvizsgálatot, ezeket összevonjuk. Országosan eddig mintegy százhatvan osztály működött a kilenc korábbi intézménynél, ez most ötvenhatra csökken, így több mint száz osztályvezetői pozíció szűnik meg az átszervezéssel. A kormány döntése szerinti átalakítás azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos tevékenységeket kiszervezzünk. A szükséges vizsgálatok egy részét tehát a magáncégként működő akkreditált laboratóriumok is elvégezhetik majd. Az agrár-szakigazgatásban jelenleg több mint ötezren dolgoznak. Az átszervezés befejezése után négyezer-ötszáz alá csökken a létszám. Több mint hatszázzal leszünk kevesebben, költségvetési támogatásunk pedig eleve hárommilliárddal kevesebb a tavalyinál.
- Mikor fejeződik be az átszervezés?
- Az átalakításnak június végéig le kell zárulnia. Júliustól egy olcsóbb és hatékonyabb agrárszakigazgatás működik majd Magyarországon.
Balai F. István
MADARI JENŐ kertészmérnök 65 éves. Fiatal korában kosárlabdázott. Nős, felesége fogorvos. Mindkét gyermeke agrárszakember. Jelenleg is Kecskeméten lakik, az idő nagy részét azonban a fővárosban tölti. Huszonhat évig termelőszövetkezetben dolgozott agronómus, kerületvezető majd elnökhelyettes, végül egy évig elnök volt. A Bács-Kiskun megyei Földművelésügyi Hivatalt vezette.