Erdész felmenők
Őriszentpéter - Februártól összeolvadt az Őrségi és a Felső-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága. Az új szervezet igazgatóhelyettese Horváth Jenő lett, aki szerint oldódtak a feszültségek, megszűnt a létbizonytalanság.
A Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park központja Sarród. Dr. Kárpáti László igazgató Győr-Moson-Sopron megyei helyettese Reischl Gábor, őrségi helyettese Horváth Jenő lett. Az őrségi park korábbi igazgatója, Markovics Tibor a kőszegi osztályt vezeti. A feladatmegosztás szerint az őriszentpéteri szervezet tevékenysége nagyrészt a nemzeti park határáig terjed, a megye többi része - így a Natura 2000 védettség alá tartozó területek is - a kőszegi osztályhoz tartoznak. Horváth Jenő az Őrségi Nemzeti Park megalakulása óta, 2002-től dolgozik az őriszentpéteri Harmatfű Központban. A Zalában élő szakember ezt megelőzően a Balatonfelvidéki Nemzeti Parknál dolgozott. Az erdőmérnök, aki természetvédelmi és halászati szakmérnöki képesítéssel is rendelkezik, az Őrségben eleinte a hatósági ügyekkel és erdőgazdálkodással foglalkozott.
A nemzeti park hatósági jogkörének elvesztése után főleg az erdőgazdálkodással foglalkozott, 2007-ig, amikor Kárpáti László igazgatóhelyettessé nevezte ki.
- Nem volt könnyű beleülni abba a székbe - pillant Horváth Jenő a finom ízléssel berendezett apró irodában álló bőr karosszékre. - Nagyon sokat köszönhettem Markovics Tibornak, aki engem ide hívott, és lehetővé tette, hogy kiéljem a szakmai ambícióimat. Humánus, és szakmailag felkészült vezetőnek ismertem meg.
A helyzet megoldását segítette, hogy a korábbi vezető osztályvezetőként ezentúl Kőszegen végzi a munkáját, és Horváth Jenő igazgatóhelyettes szerint lassan a kollégákból is kienged az átalakulás miatti feszültség.
- A feladat, amit kaptam, nem könnyű, hiszen Őriszentpéteren egy fiatal diplomásokból álló, remek csapat jött össze. Akadnak köztük olyanok, akiket más megyékből hívtak ide a park alapításakor, ők egzisztenciát teremtettek, letelepedtek, családot terveztek. Nagy felelősség, hogy miként alakul a sorsuk. Úgy tűnik, mára tisztázódott a helyzet. Ígéretet kaptunk Kárpáti Lászlótól arra, hogy azokat a forrásokat, amelyeket eddig az Őrség kapott, ezentúl is megkapja, és a mai létszámmal működhetünk, ha nem lesz központi létszámleépítés.
Ez most huszonnyolc fős kollektívát jelent, amelyben a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek mellett a kiszolgáló személyzet is benne van. Tavaly nyáron még hatvanhárman dolgoztak a nemzeti parknál, igaz, nem mindenki főállásban. Sokuk a munkaügyi központtal közös foglalkoztatási pályázatnak köszönhetően vállalhatott időszakos munkát. Idén azonban lényegesen kevesebb az ilyen pályázat, ami leszűkíti a park mozgásterét. A huszonnyolc dolgozó kevésnek tűnik a feladat ellátásához, főként, ha az idegenforgalmi szezon beindul.
Az, hogy a sarródi központ messze esik Őriszentpétertől, Horváth Jenő szerint kissé meghosszabbíthatja az ügyek elintézési határidejét.
- Ám az fontos, hogy a pecsét ugyan Sarródon kerül az iratokra, de a döntések helyben születnek. Senkinek nem kell utaznia, minden információt, segítséget megkap az itteni szakemberektől.
Az igazgatóhelyettes szerint a park futó programjait nem érinti a változás, és az újakon is ugyanazzal az eséllyel indulhatnak, hiszen a sarródi központ ugyanabban a régióban van, mint az őrségi. S ez megoldott egy másik problémát is: a megyei közgyűlés csaknem elállt attól a szándékától, hogy a szalafői pityerszeri skanzent átadja a nemzeti parknak működtetésre. Ha ugyanis a park igazgatása a Balatonfelvidékhez kerül, bizonytalanná vált volna Pityerszer fejlesztése. Így viszont valószínűleg átveheti a nemzeti park, Horváth Jenő információi szerint az ügy minisztériumi ügyintézés alatt áll. Pityerszer fejlesztéséhez pályázati forrásokat akarnak igénybe venni, s ugyanez a terv a Rába vizes élőhelyeinek rehabilitációjára is. Ez utóbit a vízügyi igazgatósággal közösen végezné a nemzeti park.
- A pénz azonban nem jön magától - állapítja meg Horváth Jenő -, ezért fontos, hogy az igazgatóság jó kapcsolatokat ápoljon a kistérséggel, az önkormányzatokkal, és a határon túli kollégákkal, amire a Gorickói Natúrpark szép példa.
A határ menti kapcsolatok felvetik a nemzeti park szerepét, lehetőségeit a Szentgotthárdot és a hármas határt érintő környezetszennyezésekkel kapcsolatban, amire Horváth Jenő azt válaszolja: amit a törvényes eszközökkel el lehet érni, azt megteszi az igazgatóság. A hulladékégetőről Horváth Jenő addig, amíg a tervdokumentációkat nem látja, nem tud nyilatkozni, de a parkot az érintett szakhatóság valószínűleg bevonja majd az engedélyezési eljárásba.
Horváth Jenő 1961-ben született Nagykanizsán. A matematika-fizika szakos gimnázium után a soproni erdészeti egyetemen szerzett erdőmérnöki diplomát, 1986-ban természetvédelmi és halászati szakmérnök lett. Emellett számos képzettsége is van, a közigazgatásitól a természetvédelmi őrön át a vitorlásvezetőig. Pályáját Zalaegerszegen kezdte, dolgozott erdőfelügyelőként, majd 1993-tól a Közép-dunántúli Természetvédelmi Felügyelőségnél a Kisbalatoni Tájvédelmi Körzet vezetője, azután a Balatonfelvidéki Nemzeti Park osztályvezetője volt, 2002-ig, az Őrségi Nemzeti Park megnyitásáig. Horváth Jenő Zalaegerszegen él, elvált, két nagylány édesapja. Szerelmese a szakmájának, az 1700-as évekig visszamenően mind erdészek voltak a felmenői.