Nyíradony - Madarász barátainktól tudjuk, hogy Magyarország területén körülbelül száz évvel ezelőtt, erről a vidékről pusztult ki az utolsó szabadban élő nyírfajd, valószínűleg a túlvadászat illetve egyéb emberi beavatkozás miatt.Guth – Az angliai Paek Distnick Nemzeti Parkból érkezett szakemberek tapasztalataikkal segítik a nyírfajd visszahonosítást a gúthi erdőbe.
Miért éppen Gúth-on?
Harmadik éve kezdődött a nyírfajd programunk, ekkor hoztuk el németországi zárttéri tenyészetből a madarakat. Azóta más tenyészetekből is keressük a szakemberekkel való találkozást- tájékoztatott bennünket a programról Bartucz Péter a Nyírerdő ZRT Gúthi Erdészetének igazgatója. A szakemberek a nyírfajd zárttéri tenyésztésével kapcsolatban sokat tudnak segíteni, nagyobb tapasztalatukból eredően. Elsősorban Hans Aschenbrenner német professzor volt a szaktanácsadónk, most pedig Dudás Miklós és Gyarmati István kollegák megtalálták Gordon Bowker urat, aki az angliai nemzeti parkban foglalkozik nyírfajdok tenyésztésével és honosításával. Nagy tapasztalatú szakember, aki megnézi az élőhelyet, és az sem lehetetlen, hogy az ő tenyészetükből szaporítóanyagot is hozhatunk ide.
Kérdés az, folytatta az igazgató, hogy miért pont Gúthon foglalkozunk ezekkel a madarakkal. Most nagyon vigyázni fogunk erre a madárra, reméljük komoly mértékben foglalja vissza élőhelyét. Természetesen nem vegyszerezzük ezeket a területeket, tápláléknövényeit nem kaszáljuk le, nem szántjuk ki a fészkét, és fokozott figyelmet fordítunk rá, akkor ez a program sikeres lesz. Nem az a szándékunk, hogy rögtön vadászható legyen, nem a vadászösztön működik bennünk, hanem a természetet szerető, a magyar faunát gazdagabbá tevő ember.
Dudás Miklós a Hortobágy Nemzeti Park természetvédelmi felügyelője, elmondta, 1985-ben a Gúthi Erdészet karolta fel a visszatelepítés programot. Az elmúlt év őszén látogattak el Angliába tanulmányútra, ahol nagyon sok szakmai tapasztalatot szereztek. Bowker úr megerősítette azt, hogy a Gúthi erdő megfelelő élőhely a nyírfajd számára. Azt tanácsolta, meg kell változtatni a kaszálások és legeltetések arányát, hogy legyen olyan magasabb füvű terület, ahol el tudnak bújni a madarak fő ellenségeik a róka és a dolmányos varjú elől. Szeretnénk még legalább három törzstenyészetet kialakítani a gúthi erdőn kívül, erről már folynak tárgyalások. Amikor már meglesz a kellő számú egyed, szabad tartásban lehet majd tartani őket, és akkor beszélhetünk a visszahonosításról.
Tóth Vince