Március elsejétől a földtulajdonosok vadászhatnak a bágyogszováti és a bodonhelyi határban. Elnökük szerint ez a vadászati forma jobb, mint a korábbiak: 10 tagja, 3400 hektárja van a közösségnek.
Lejártak 2007. február 28-tól az 1997-ben tíz évre megkötött vadászati haszonbérleti szerződések, üzemtervek. Átrendeződtek a vadászterületek határai, sok esetben a vadászati jog gyakorlója is változott. (Kisalföld, 2007. március 1.) A megyében az addigi 54 vadászterület helyett 66-ot alakítottak ki. A területek újraosztását a vadgazdálkodási törvény tízévenként engedi meg.
Egyelőre a tagdíjakból élnek
A Rábaközben új társaságként, földtulajdonosi alapon jött létre a Bágyogszovát–Bodonhely Földtulajdonosi Vadászati Közösség. Elnöke Horváth László lett, aki a Kisalföldnek e vadászati forma előnyeiről is beszámolt.
– Már tavaly áprilisban több bágyogszováti gazdában felmerült, hogy földtulajdonosi alapon hozzon létre vadászati közösséget – kezdte Horváth László. – Ehhez megnyertük a gazdálkodók, birtokosok támogatását és így sikerült Bágyogszovát és Bodonhely közigazgatási területen megalakítani a Bágyogszovát–Bodonhely Földtulajdonosi Vadászati Közösséget. Jelenleg 10 tagunk van. A vadászati hatóság már tavaly augusztusban nyilvántartásba vette a közösséget és megállapította a vadászterület határát. Területünk 3441 hektár, amiből 3072 hektár minősül vadászterületnek. Idén március elsejétől 2017. február 28-ig kaptuk meg a vadászati és vadgazdálkodási jogot. A szervezet a megalakuláskor befizetett nagyobb összegből és a tagdíjból él. Egy hivatásos vadászt alkalmazunk a törvényi előírások szerint, fiatal, képzett, a területet ismerő szakembert.
A tagok kizárólag gazdálkodók
Számítanak további tagok jelentkezésére, de elsősorban helybelieket várnak. „Várjuk haza azokat a vadásztársakat, akik jelenleg a szomszédos társaságoknál, például a Rábamentiben, Rábapordányban gyakorolják hobbijukat" – tette hozzá Horváth László. A közösség legfontosabb feladata mostanában a területekkel együtt átvett vadetetők, lesek felújítása, illetve újak kihelyezése. Megkezdték a vadetetést és megtörtént a vadállomány becslése.
A vadászelnök arról is beszélt, milyen előnyei vannak a földtulajdonosi alapú vadászatnak. Mint mondta, gyakorló gazdálkodóként azt tapasztalta, hogy a vadak hatalmas károkat okozhatnak a mezőgazdasági kultúrákban. Ebből a szempontból most már könnyebb helyzetben vannak, mivel a sajátjukat védik.
– Közösségünkben kizárólag gazdaemberek vannak, jól ismerjük egymást, mondhatni, baráti társaság vagyunk. Ismerjük a területet, nemcsak műveljük a földeket, de munka közben odafigyelünk a vadgazdálkodásra is. Éppen ezért semmi nem érhet váratlanul bennünket, minden jelre, amit az állomány ad, azonnal reagálni tudunk. Legyen az valamilyen betegség, vagy éppen nyári időszakban a vízhiány. A vadföldeket is a sajátunkból hasítjuk ki. Idén 3 hektárt hagyunk meg, azaz a termény lábon marad a téli időre is. Ezek a táblák a vadaknak takarmányul és búvóhelyül is szolgálnak.
Hamarosan kezdődik az őzbakszezon
A bágyogszováti és a bodonhelyi vadászok készülnek az április 15-én kezdődő őzbakszezonra. Ettől bevételt is várnak, hiszen már most jelentkeztek be hozzájuk külföldi vendégvadászok. „Öt, 400 grammos agancssúlyú őzbak kilövését tervezzük. Ősztől az apróvadas vadászatokra is várunk vendégeket, hiszen a társaságnak bevételre szüksége van" – fogalmazott Horváth László. Hozzátette: döntéseik helyességét az idő igazolja majd, de bíznak benne, hogy a tulajdonosi alapú vadászat beváltja a hozzá fűzött reményeket.
Cs. Kovács Attila