Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskola
A somogyzsitfai erdészeti iskolából kikerülő diákok jó eséllyel keresnek állást a munkaerőpiacon, az intézmény vezetői ügyelnek arra, hogy keresett szakmákat oktassanak.
Bár a Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolába járó tanulók többsége jobban szeret dolgozni, mint tankönyvekből magolni, az oktatási törvény előírja, hogy előbb az alapozó éveken kell túllenni. Az intézményhez vadaspark is tartozik, melyben a Magyarországon őshonos vadászható vadfajok mindegyike megtalálható. Az állatokat pedig a vadász, vadtenyésztő tanulók gondozzák
Kultúránk az erdő irtásával kezdődött, de csak az erdő fennmaradásával tartható meg", ez a somogyzsitfai Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskola mottója.
Az intézményt 1963-ban alapították, elsősorban azért, hogy erdészeti szakembereket képezzenek. Fenntartója Marcali Város Önkormányzata, tanulólétszáma 713 f ő, melyből a nappali tagozatosok 591-en, a levelező tagozatosok 122-en vannak.
Az intézmény Somogy megye északnyugati részén, Marcalitól 12 km-re, Somogyzsitfa-Szőcsénypusztán található. Az intézmeny épületei 17,4 hektáros kastélyparkban vannak, az épületek egy részét műemlékké nyilvánították. Az oktatást tizennyolc tanterem, két informatikái szaktanterem, egy természettudományi szakterem, tizennégy tanműhely, 1786 hektár tanerdő, 4500 hektár
oktatási-kutatási célú, különleges rendeltetésű vadászterület, 1080 négyzetméter fűlhető üveg- és fóliaház, 34 hektár dísznövény- és szántóföldi gyakorlókert, 2,8 hektár vadaspark segíti. A vadaspark szabadon látogatható, melyben megtalálható a Magyarországon őshonos vadászható vadfajok mindegyike. Az állatokat a vadász-, vadtenyésztő tanulók gondozzák. A diákokat arra készítik
fel, hogy óvják, gyarapítsák környezeti és természeti értékeiket. Az intézmény képzési profilja
többsíkú: A szakközépiskolában erdész-, vadgazdálkodási és. fafeldolgozó technikusokat képeznek. A képzési idő négy plusz két év.
A tanulók ugyanis a 4. év végén érettségi vizsgát tesznek, majd ezt követően kezdődik a szakmai képzés.
A szakképzésre jellemző, hogy, a változó munkaerő-piaci igenyekhez alkalmazkodva bővült az intézmény profilja. A szakképzés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése után 1992-ben mezőgazdasági. és patkolókovács, bognár, 1993,-ban kádár, 1995-ben dísznövénykertész,
1996-ban épület- és bútorasztalos, asztalos, 2000-ben vadász, vadtenyésztő, 2001-ben ács-állványozó szakmai képzéseket indított az intézmény.
Az intézmény vezetése - a nevelőtestülettel együttműködve - törekszik a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodásra. Részt vettek a „Piacorientált Szakképzés Fiataloknak" világbanki programban, a COMENIUS 2000 iskolai minőségfejlesztő programban, jelenleg pedig a Szakiskolai Fejlesztési Program részesei. A tananyagfejlesztés, területén szorosan együttműködnek a dunántúli erdő- és vadgazdálkodókkal, faipari üzemekkel, asztalosipari vállalkozásokkal.
Tagjai számos országos szervezetnek, többek között az Országos Erdészeti Egyesületnek, a Magyar Agrárkamarának, a Vadászkamarának, a Kertészképző Iskolák Szövetségének és a Tangazdaságok Országos Szövetségének. Az utóbbi évtizedben már hagyománnyá vált, hogy a szlovák, horvát, román partneriskolák tanulói az intézményben nyaralnak - közel van a Balaton, míg a zsomogyzsitfai diákok osztályonként télen viszonozzák a látogatást, amikor a hegyekben síelni lehet.
A Széchenyibe járó tanulók többsége jobban szeret dolgozni, mint tankönyvekből magolni, csakhogy a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a szakmai munkát 14 évesen kezdjük eí velük. Ekkor még csak az alapozásra van lehetőség, így lehet, hogy a dísznövénykertészek 2 plusz 2,5 év alatt sajátítják el a szakmát. A tanulók a 9-10. osztályban heti 6 órában szakmai
előképzésben vesznek részt. Az alapozó képzés befejezése után-a tanulók gyakorlati képzése a. 11. évfolyamon kezdődik, az elméleti és gyakorlati képzés aránya 40-60 százalékos.
A tanulók elsajátítják a lágy- és fásszárú dísznövények, díszfák, díszcserjék szabadföldi üveg- és fóliaházas szaporítási, nevelési munkáit, díszkertek, parkok építését, gondozását, a különböző kertészeti gépek - fűnyíró, sövénynyíró, rotációs kapa, permetezőgép, kistraktor- használatát. A képzés jelentős részét képezi ' a különböző virágkötészeti technikák elsajátítása. A tanulók megtanulják a növények előkészítését, tartósítását, a vágott virág- és száraz virág-kötészeti technikákat is. Rendszeresen részt vesznek A szakma kiváló tanulója országos versenyeken és kötészeti bemutatókon. A gyakorlati képzés színvonalának fejlesztése érdekében minden tanévben 2+1 hetes gyakorlaton vannak a Szombathelyi Kertészeti Szövetkezetnél.
A végzett tanulók nagy eséllyel helyezkedhetnek el a kertészetekben, faiskolákban, önkormányzatoknál, virágüzletekben, a vállalkozói ismeretek tantárgy oktatásával felkészítik őket önálló vállalkozások indítására, működtetésére. A vadászok, vadtenyésztők szintén 2+2,5 évig tanulnak. Az elméleti, gyakorlati képzés az intézményben történik, amelyhez kiváló lehetőséget biztosít az intézményi vadaspark, az oktatási-kutatási célú vadászterület A tanulóknak tanulmányaik során meg kell ismerni a természeti és -környezetvédelmi, a vadászati, fegyvertartási jogszabályokban foglaltakat
A gyakorlati képzésben megtanulják a zárt téri apró- és nagyvadtenyésztést, a lőtt vad kezelését - zsigerelés, nyúzás, darabolás -, a különböző trófeák bírálatát, kikészítését, vadgazdálkodási berendezések — lesek, etetők, sózok, cserkelő utak - építését, apró- és nagyvadak vadászati módjait, vadföldek művelését, a vadak etetését, takarmányozását, vadvédelmi berendezések építését. A tanulóknak vizsgát kell tenni motorfűrész-kezelésből, traktorvezetésből, sörétes- és golyóslőfegyver-ismeretből. A diákokat arra készítik fel, hogy óvják, gyarapítsák környezeti és természeti értékeiket.
A végzett tanulók elhelyezkedési esélyei jók, hisz a vadászati törvény értelmében minden vadgazdálkodónak 3000 hektáronként legalább egy hivatásos vadászt kell alkalmazni. A Dunántúlon pedig csupán két iskolában oktatnak vadászatot. A szakma elsajátításához orvosi alkalmasság, jó fizikai állóképesség, idegen nyelv ismerete, a természet és környezet szeretete feltétlenül szükséges.
Az erdészek képzési ideje 2+2 év. A tanulók gyakorlati képzése a 11 .-évfolyamon kezdődik. Megtanulják, az erdőgazdálkodás alapjait, a csemetetermesztés, erdőnevelés, ápolás teendőit, a véghasználat-korú erdők gazdasági hasznosításának teendőit. Az elméleti és gyakorlati képzés aránya 40-60 százalékos. A tanulóknak be kell gyakorolni a motorfűrészek kezelését fakitermelési módokat speciális erdészeti gépek (közelítőgép, -hasítógép, rakodógép, aprítógép) kezelését, meg kell szerezniük a traktorvezetői jogosítványt: A tanulók elhelyezkedési esélyei jók, mivel az erdei munka nehéz fizikai jellege miatt nagy a fluktuáció. Hasonló jellegű szakmai képzéssel az országban összesen három iskola foglalkozik.
Az iskolában mezőgazdasági kovács szakképzés is folyik. A két plusz kétéves oktatást szükségessé tette, hogy a hobbi- és folyamatosan nő, így újra igény lett a mezőgazdasági és patkoló-
kovács szalmára. A szakmai képzés során a. tanulóknak el kell sajátítaniuk a vas kovácsolással történő megmunkálását, a különböző hegesztési eljárásokat, a mezőgazdasági gépek, munkagépek
javításának munkálatait, valamint a lópatkolással kapcsolatos munkafolyamatokat - patkó készítése, pata ápolása, patkó felhelyezése.
A tanulók gyakorlati képzése iskolái tanműhelyben történik. Hasonló jellegű képzéssel az országban 2 iskola foglalkozik.
Az ács-állványozó öt év alatt tanulja ki munkája fortélyait. A környéken keresett szakma, melyet évről évre egyre több tanuló választ. A képzés célja, hogy a faipari alapképzésre építve felkészítse a tanulókat az ácsszakma speciális műveleteire: a magas- és mélyépítésben alkalmazott zsaluzási munkákra, a fedélszerkezetek készítésére, az állványozásra.
Az asztalosok öt év alatt tanulják ki a szakmát. A 90-es évektől visszatért az igény a természetes anyagok használata iránt, amelyhez nagyban hozzájárult a faanyag környezetkímélő tulajdonsága.
A képzés során a tanulók elsajátítják a famegmunkálási módokat, csapolásokat, korszerű technológiákat mind a bútoripar, mind az asztalosipar területén. Megismerkednek a gyártás során használatos kézi és .gépi eszközökkel, berendezésekkel. A diákok jelentős részének gyakorlati képzése - tanulószerződés alapján - külső gyakorlóhelyen történik.
A szakmai ismeretek elsajátítása során a tanulók megismerik a biztonságos munkavégzés feltételeit, a szakmai munkavédelmi előírásokat, gazdasági, vállalkozási ismereteket szereznek. Á műszaki ábrázolások alkalmazása közben fejlődik a térlátásuk, pontosságuk, esztétikai igényességük.
A tanulók gyakorlati képzése tanulószerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján vállalkozóknál, gazdasági szerveteknél történik, így lehetővé válik, hogy szakmai gyakorlatuk közben a szakmájukhoz kapcsolódó, rokonszakmák fogásait is megértsék, elsajátítsák.
Az intézmény, mint akkreditált felnőttoktatási intézmény és vizsgaszervező hely, jelentős részt vállal a felnőttek át- és továbbképzésében is. Az intézmény jó személyi és tárgyi feltételeire építve rendszeresen szervez mezőgazdasági szakképzéseket, többek között aranykalászos, gazda, dísznövénytermelő, erdőművelő, ezüstkalászos gazda, faanyag-mi-. ;nősítő, fafeldolgozó, faiskolai szaporítóanyag-előállító, faiskola-kezelői, fakitermelési gépkezelő, fakitermelő, famegmunkáló, fűrészipari szerszámélező, kerti munkás, közelítőgép-kezelő, lakott területi fakitermelő, méhész,
mezőgazdaság gépkezelő - a gép megjelölésével -, motorfűrész-kezelő, parkgondozó, virágkötő
esetében felnőtt-tanfolyamokat és vizsgákat Ezekben a szakképesítésekben az ország hat régiójában nyerték el a vizsgaszervezés jogosultságát. -
Muhart Judit