A zöldek szerint hatósági engedéllyel letarolták a bükki erdők egy részét, a hivatal azt állítja: minden természetvédelmi történt.
A Bükkben a területileg illetékes erdészeti hatóság jóváhagyását adta több olyan: erdőrészlet részleges, vagy teljes kivágásához, melyek védett és fokozottan védett fajok élőhelyei „Folyamatosan kapunk jelzéseket, amelyek bizonyítják, hogy Magyarországon még most sem biztosított a védett erdők helyzete" - nyilatkozta lapunknak Máthé László, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője.
Máthé László szerint a Bükki Nemzeti Park területén az erdészeti hatóság cserépváraljai, bükkzsérci, felsőtárkányi erdőrészletek kivágásához adta engedélyét, annak ellenére, hogy ezek védett és fokozottan védett fajok élőhelyei is. Az erdőrészletek egy része éppen az ott élő ritka fajok miatt került az Európai Unió legértékesebb természeti területeit képviselő Natura 2000 hálózatba. (A cserépváraljai fokozottan védett erdőrészlet esetében a vágási engedélyt később visszavonták, addigra azonban majdnem l hektár erdőt tarra vágtak).
A Bükki Nemzeti Park igazgatója, Duska József szerint nem követtek el szabálytalanságot, a fakivágás engedélyezésével éppen a természetvédelmi érdekeket, a megfelelő fafajösszetétel elérését szolgálták. Az érintett cserépváraljai térség erdői elakácosodtak, márpedig ez a gyorsan terjeszkedő faj az őshonos lombosok elől veszi el helyet. A fák kivágása után értékesebb gyertyános-tölgyes erdő jöhet létre.
A WWF szerint elfogadhatatlan, hogy az erdészeti hatóság a természetvédelmi érdekek teljés figyelmen kívül hagyásával döntsön az engedélyezések során. A fokozottan védett területen végzett tarvágás semmiképp sem egyeztethető össze a természetvédelmi' kezelés fogalmával, amelynek betartatásában jelentős szerepe van az erdészeti hatóságnak is. „Az év első felében, terepi bejárásaink során több olyan területet tártunk fel a Mátrában is, amelyek kitermelésénél figyelmen kívül hagyták az érvényes törvényi szabályokat. Ezek közül kiemelkedik a Csörgő-patak völgye, amelyet korábban erdőrezervátumnak nyilvánítottak. A patakmedertől alig 20-25 méternyire eső kitermelések drasztikusan megváltoztatják a völgy mikroklímáját.
„A hatóságok a jelenlegi körülmények között nem képesek a természetvédelem céljainak és érdekeinek hatékony képviseletére, melyek sajnálatosan gyakran esnek áldozatul más, gazdasági-társadalmi szempontoknak." - állítja az ügy kapcsán
Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője, aki szerint a létszámhiányból az intenzív terepi jelenlét elmaradása adódik. A hatóságok így késve értesülnek a jogellenes tevékenységekről, ezért az elkövető személyének felderítése gyakran lehetetlen.
Jávor Benedek szerint a Védegylet jogi eljárást kezdeményez az ügyben.
Ö.Z.