Egy jobb szarvasbika agancsa 800 ezer forintot is érhet
Kaposvár és Szigetvár között szinte félúton található a kaposvári egyetem vadgazdálkodási tájközpontja. A somogyi megyeszékhelyen több mint húsz éve indult szarvastenyésztési program 1992 óta működik a zselici dombok között fekvő Bőszénfán.
A gímszarvasok mellé azóta odaköltöztek a dámvadak, muflonok, vaddisznók is, de a tágas kifutókban, karámokban őshonos magyar fajták is találhatók, mint a mangalica, cigája juh vagy a szürkemarha. Ráadásnak pedig néhány bivaly.
Kaposvár és Szigetvár között szinte félúton található a kaposvári egyetem vadgazdálkodási tájközpontja. A somogyi megyeszékhelyen több mint húsz éve indult szarvastenyésztési program 1992 óta működik a zselici dombok között fekvő Bőszénfán.
A tenyésztés során ügyelnünk kell arra, hogy például lehetőleg stressztűrő gének öröklődjenek - fogalmazott Nagy János. - Egy idegesebb bika akár a gondozót is megtámadhatja, az ő útja a vadaskert. A stresszes tehenet is kivesszük a rendszerből, hogy ne örökítse tovább rossz tulajdonságát az utódokba. Nincs azonban szükség a háziállatokhoz hasonló tenyésztési szelekcióra, hiszen a vadaknak éppen a természet közeli viselkedését kell megőriznünk.
A szelíd zselici dombok között nemcsak vadak legelésznek békésen egymás mellett, hanem őshonos magyar háziállatok is színesítik a gazdaság élővilágát. Mangalicasüldők visítanak, mikor először találkoznak a villanypásztorral, cigája juhok ballagnak bégetve az úton, az anyák mellett néhány napos gidák tipegnek. Szemben velük az ágazatvezető kedvence, Bagó bika közeledik a karám kerítéséhez, hatalmas busa fejét vakarásra nyújtva. Nagy János biztatására a tonnás állat leheveredik, majd tőle telhető fürgeséggel újra patára állítja magát.
- Azért szeretem és tisztelem nagyon Bagót, a bivalybikát, mert elképesztő erejét, amellyel egyetlen pillanat alatt végezhetne is velem, soha nem vetette be ellenem - fogalmazott a szakember. Igaz, előfordult már, hogy amikor át akartam csalogatni őkelmét a rét másik oldalára, és nem adtam a vödör tápból neki, akkor bizony sértődötten kiverte a kezemből a vödröt és mi tagadás, sportosan meg is futtatott egy kicsit. Kevesen gondolnák, hogy ez a hatalmas, lomha állat, ha akar, milyen rendkívül fürge tud lenni.
Bagó úr szomszédjai, a magyar szürkék, egy gyönyörű, hatalmas, füstös bika vezetése alatt legelésznek. Nagy János elmeséli, amikor összeengedték a két csapatot, a szürkemarha bika szarva közé kapta Bagó úr farát, és mint ahogy a gyerekek játsszák a talicskázást, megtornáztatta egy kicsit. Bagó azonban hamar, kitanulta a marhák viselkedéstanát, és néhány nap múlva sajátos harcmodorával megmutatta, ki a főnök. Azóta békesség van.
Józsi kedveli a pulóvereket, pólókat. Ha nem vigyáz a látogató, szívesen meg is kóstolja ezeket a ruhadarabokat. Szerencsére némi noszogatásra Józsi visszatért a bioétrendhez, zsendülő tavaszi fűhöz, sarjadó levelekhez. Józsi csak egyike a bőszénfai szarvasoknak. A fiatal gímbika az úgynevezett simogatóban teljesít szolgálatot. Nagy János ágazatvezetőnek, aki főiskolás kora óta részt vesz a szarvastenyésztési programban, nem Józsi az egyetlen kedvence. Ugyancsak közel áll a szívéhez a közelben röfögő vaddisznókoca, Zsuzsi és a távolabbi karámban főnökösködő Bagó, a bivalybika is.
- Az egykori tehenészet helyén 1992-ben kezdtük meg a munkát, és jelenleg 1360 hektáron működik a tájközpont - mondta Nagy János. A területen vadgazdálkodással, tenyésztéssel és turisztikai céllal foglalkozunk nagyvadakkal. Jelenleg nagyjából 1300 gímszarvast, 300-350 vaddisznót, 120-150 dámvadat és 80-100 muflont tartunk. Az állatok nagy része Somogy megyéből származik, de dámvadat vásároltunk Gyuláról, Gyulajról, muflont pedig Zemplénből.
A tájközpontban egyebek mellett egy 600 hektáros vadaskertet is kialakítottak, ahol visszatérő törzsvendég vadászok gondoskodnak arról, hogy az egykori tejüzemben létrehozott, uniós színvonalú vadhúsfeldolgozó üzemben mindig legyen megfelelő árualap.
A kaposvári egyetem tájközpontja részt vesz az oktatásban, kutatásban, szaktanácsadásban, de szívesen várja az óvodáskorúaktól a nyugdíjasokig az érdeklődőket. Ezért is alakították ki a simogatórészleget, ahol a gyerekek, és persze az idősebbek is, közelről megismerkedhetnek a hazai nagyvadfajokkal, illetve a vadgazdálkodással. Az ágazatvezető szerint erre szükség is van, mert a közvéleményben még mindig sok ellenérzéssel lehet találkozni a vadgazdálkodással szemben. Bőszénfán megismerkedhetnek a vadásztatással is az érdeklődők. Nagy János szerint téves az a képzet, hogy a gonosz vadász lelövi a szelíd tekintetű őzikét, szarvast vagy a röfögő, turkáló vaddisznókat, Sokkal nagyobb stresszt és kínt okoz, míg ezek a vadak eljutnak a vágóhídra, hiszen előfordul, hogy akár egy-másfél napot is szállítják őket kamionokon. Egy jó szemű és kezű vadász pedig olyan gyorsan és fájdalommentesen ejti el a vadat, hogy annak ideje sincs megrémülni.
A tenyészkertben nemcsak a fajokat különítik el, hanem azokon belül a bikák, a tehenek és a növendékek is saját területükön legelésznek, hiszen eltérőek az igényeik. Természetesen a szaporulat érdekében megfelelő, időpontban a bikák teljesíthetik kötelességüket, ami nem is olyan könnyű feladat, ha arra gondolunk, hogy például egy gímbikának akár több tucat tehénből álló hárem igényeit kell kielégítenie. A szaporulat egy része a vadaskertbe, más részük a simogatóba kerül vagy továbbtenyésztésre a tenyészkertben marad. Ilyen komplex farm Magyarországon, de még Európában se nagyon található. Németországban vagy Ausztriában inkább hústermelésre tartják az állatokat. A nyugati szomszédunknál például 50 ezer dámvadat tenyésztenek a húsuk miatt. Szintén terjed a vadaskertek rendszere is, s ezekben keresettek a bőszénfai egyedek, „akik" gondoskodnak a vérfrissítésről. Pótlásra persze a helyi vadaskertben is szükség van, hiszen a vadászok gyakran a legnagyobb testű kocákat lövik ki, amelyek a legjobb malacnevelők is egyben. Ha nem gondoskodnának megfelelő utánpótlásról, leromlana az állomány. Üzleti szempontból egyébként a tenyészállatok értékesítése a legkifizetődőbb. Egy jobb szarvasbika kilövéséért ugyan el lehet kérni 800 ezer forintot is, de ő ezzel be is fejezi földi pályafutását. Ha élve adják el, számítva a későbbi utódokra is, ennek az összegnek akár a kétszeresét is megadják a vevők.
Sajnos, az ágazatvezetőt hívja a kötelesség, csoport érkezik, búcsúzni kell. Nehezen válunk el ettől a kis állatparadicsomtól, amely szerencsére egyre ismertebb és népszerűbb az országban, de lassacskán a határon kívül is. B.T.