2007. április 20.
Egyik évben alig látunk pár példányt, a másikban egész tömeg zúg a levegőben alkonyatkor, a harmadikban mintha egyetlen egy se lenne a világon a hajdan túlszaporodottnak vélt cserebogarakból – tartják az avatatlan megfigyelők. Holott másról van szó: a kártevő egyes törzsei eltérően fejlődnek, másrészt a föld felett, illetve a föld alatt élnek, s hogy milyen számban, az nagyrészt a növények védelmétől függ. Pajorból lesz ugyanis a bogár, de ami a kártékonyságát illeti, egyik sem jobb a Deákné vásznánál.
Miért tér el évenként a cserebogarak egyedszáma, mikor és miért kell tenni ellenük? Kérdéseinkre a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága adott választ. Eszerint langyos tavaszi estéken már áprilisban találkozhatunk rajzó cserebogarakkal. Változó számukat az magyarázza, hogy az országban több törzsük található, s ezek térben és időben is elkülönülnek egymástól. Az időbeli különbség a kártevő fejlődésmenetéből adódik, élete jelentős részét, három évet a talajban tölt pajor formájában, miközben a növények gyökerét károsítja.
Megyénkben a májusi cserebogár V. törzse a legjelentősebb. Idén a 2004-ben ugyancsak erősen rajzó rovarok földbe rakott petéiből kikelt imágók jelentek meg április 4-től vagyis mintegy másfél héttel korábban, mint három éve. A jelzett időponttól a hónap közepéig 816 egyedet fogott a fénycsapda, ez a szám nagyságrendekkel haladja meg a 2005. illetve 2006. évi adatokat. A rajzó bogarak elleni védekezés a pajorkártétel megelőzése és a közvetlen, rágással okozott kár elkerülése miatt is feltétlenül indokolt még tojásrakás előtt.
Legeredményesebben alkalmazhatóak a taglózó hatású kontakt szerek, ilyenek a Decis 2,5 EC*, Splendour*, Zolone 350EC, Zolone 30 WP, Karate 2,5 WG, Zeon 5CS, Sherpa, Actara 25 WG (*: közterületen is alkalmazható). A szerek felhasználására vonatkozó utasításokat a csomagoláson tüntetik fel, különösen figyelemmel kell lenni a méhveszélyességi előírások betartására virágzó fák és más növények permetezése esetén.
