Pécs–Budapest Magyarországon évszázadokon keresztül közönséges állatnak számított a hód a folyók környékén, a vizes élőhelyeken. A XIX. század közepétől azonban gyakorlatilag kipusztult, s ez így maradt mintegy száz esztendőre.
Mára több helyen újra vannak hódvárak, például a Dél-Dunántúlon a gemenci védett területeken. Ezek azonban már egy visszatelepítési program „eredményei”, amely a közeljövőben akár a Drávára is kiterjedhet. A rendszert összefogó WWF Magyarország témafelelőse, Gruber Tamás elmondta, áprilisban és májusban kétféle tevékenységet végeznek. Az eddigi telepítéseket vizsgálják át, illetve új helyszíneket is keresnek – ebbe a körbe került be a Dráva. A közeljövőben döntenek, hogy a régebbi állományt erősítik meg avagy, ha erre nincs szükség, akkor új helyszínekre is telepítenek hódokat.
A Dráván egyébként, mint Gruber Attilától megtudtuk, a magyar szakaszon is megjelentek a hódok, ezek azonban a horvát telepítési akciónak köszönhető egyedek. A magyar hódprogram is sikeres, 1996-ban kezdődött, összesen 200 példányt hoztak be, a Tiszától a Szigetközig kaptak helyet, s mára már a becslések szerint mintegy 500 hód él Magyarországon. Azt ellenben nem árt tudni, hogy a hód védett állat, eszmei értéke 50 ezer forintra rúg. Nyaka Szabolcs