Hiába nem tudták megindokolni a kormányt képviselők, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke a szervezet által követett állami termőföld-értékesítési gyakorlatát, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága nem támogatta a földalaptörvény tegnap megtárgyalt ellenzéki módosító javaslatát.
Miközben ismét előkerültek a birtokpolitikai kérdések, nem szabad elmenni a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) jelenlegi termőföld-értékesítési gyakorlata mellett - kezdte módosító javaslatának indokolását Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke. Rávilágított: a szervezet úgynevezett értékesítési egységekben hirdeti meg pályázatait, amibe különböző helyrajzi számon szereplő területek garmadáját vonják be, sokszor nem is egymás mellett fekvő s különböző önkormányzathoz tartozókat. Mint mondta, ezzel a földek megvételétől elzárják a helyben lakó gazdálkodókat, mivel az ilyen csomagokban egyszerre 150-200 hektárnyi földet hirdetnek meg 50-100 millió forint közötti minimáláron. Vagyis - tette hozzá - nyilvánvaló, hogy az NFA kijátszva még a szocialista-liberális kormány által 2002-ben módosított elővásárlási jogot rögzítő törvényt, a tőkeerős vásárlókat támogatja. Ők a komoly profitot nemcsak a 2011-ben várható piacnyitás miatt valószínűsíthető termőfölddrágulással vághatják zsebre, hanem azzal, hogy az így megszerzett földeket kisebb parcellákban, nyilván, sokkal drágábban végül eladják az, azt ténylegesen művelni akaró helyi gazdálkodóknak – közölte a politikus, aki szerint ilyen módon furcsának tűnhet a Gráf József agrárminiszter és a miniszterelnök által az utóbbi hetekben hangoztatott tétel, miszerint a földet az életvitelszerűen gazdálkodóknak kell juttatni. Ezért a fideszes képviselő törvénymódosító indítványában azt javasolta, hogy értékesítés esetén a különböző helyrajzi számon szereplő, kisebb állami területek összevonás után se érhessék el a 20 hektárt, az ennél nagyobb egységes földeket természetesen a továbbiakban is egyben lehetne eladni.
Pásztor Tamás, az agrártárca jogi főosztályának vezetője, a minisztérium álláspontját lényegi indokolás nélkül tolmácsolva elmondta: nem tartják szükségesnek törvényben rögzíteni az értékesítési egység fogalmát. Karsai József szocialista képviselő kisebb vitát követően végül kijelentette, hogy szerinte nincs ellentmondás közöttük.
- Csak attól vagyok nagyon pipa, amikor olyan emberek tudnak földhöz jutni, akik arra spekulálnak, hogy az uniós moratórium után eladhassák - jelentette ki, hozzátéve, hogy a törvényjavaslatot csak akkor tudná támogatni, ha konkrét példát látna a spekulációs célú földvásárlásról.
Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő a felvett reagálva felhívta a figyelmet arra, hogy a Font Sándor által elmondottak tények, s ezért lenne fontos változtatni á jelenlegi helyzeten, mert mint mondta, mire az új földtörvény esetleg megszületik, addigra már nem lesz miről beszélni. Hozzátette: soron kívül meg kell egyezni ebben az ügyben, hogy ne adjunk lehetőséget a spekulációra, s ezt csak a mezőgazdasági bizottság teheti meg.
- Font Sándor a vita végén arra kérte a kormányt, illetve a jelen lévő NFA-vezetőt, hogy indokolják meg értékesítési gyakorlatukat, amitől azonban a jelen lévők elzárkóztak. Ezt követően a bizottság tíz igen és ugyanennyi nem szavazattal, valamint két tartózkodással a törvényjavaslatot végül, nem vette tárgysorozatba, vagyis nem engedték a parlament elé kerülni a kérdést.