A kormány e héten tárgyalja az állami vagyonkezelésről szóló törvényt. Számos kérdés azonban még mindig tisztázásra vár.
Értesülésünk szerint szerdán tárgyalja a kormány az állami vagyonkezelés új rendszeréről szóló törvényjavaslatot.
A korábbi hírek szerint az új szervezet neve Nemzeti Vagyonkezelő (NVK) Zrt. lenne, amelybe beleolvad az állami vagyon zömét magában foglaló Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), a cégek felett őrködő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., valamint az állami földek ügyeit intéző Nemzeti Földalapkezelő. A "cég" feletti tulajdonosi jogokat - amit most a Pénzügyminisztérium (PM) lát el - az úgynevezett Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács látná el. Az eddigi változat szerint ennek 5 tagja lenne, de ez még változhat, mivel az ide tagokat delegáló pénzügyi, gazdasági, illetve földművelésügyi tárca ennyi helyen bajosan osztozhatna igazságosan. Vita dúl a tanács leendő elnökének személyéről is, aki január elsejétől az NVK igazgatósági teendőket is ellátó vezérigazgatója lenne. A társaságot belülről ellenőrző bizottság felügyelné, amelybe a pártok, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldala küldhetnének tagokat. A társaságnak három főbb divíziója lesz: egy ingatlannal, egy cégekkel és egy földdel foglalkozó. A több tízezermilliárdos vagyont 2008. január elsejéig kell "átírni" az új cégre. Az átmenet levezényléséért a tanács felel, amely már júliusban megalakulna.
Az NVK megerősítését pártolók szerint a tárcák, egyéb állami intézmények, illetve közhasznú társaságok által jelenleg kezelt vagyont - székházakat, kórházakat, iskolákat vagy a MÁV-ot - az új cég ugyanúgy átvenné, mint a többit. Érvelésük szerint különösen indokolt esetben ez a jog "visszaadható", de a szabályozó hatóságot és a tulajdonosi jogok gyakorlóját fő szabályként külön kell választani. Erre azonban a tárcák nem hajlanak. Mint ahogy egy illetékesük fogalmazott, erről tárgyalni kell.
Az állami vagyon központi kezelésének szükségességét a rendszerváltást megelőző "spontán privatizáció" hívta életre. 1990-ben még a Németh-kabinet hozta létre az Állami Vagyonügynökséget. 1992-ben az állami tulajdon kezelésére, részleges magánosításra hozták létre az Állami Vagyonkezelő (ÁV) Rt.-t. A két szervezet feladatait vette át 1995-ben az ÁPV Rt. Az akkori hivatalos nyilatkozatok "3-4 évre" tették a magánosítás befejezését és a cég megszűntét. Azóta azonban a cég szervezete mit sem változott: túlélte a Horn-kormány megszüntetési elképzeléseit, "átvészelte" a magánosításellenes Fidesz-kormányt, és különösebb bántódása a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány alatt sem esett. Mindez idő alatt rendre, minden évben felvetődött a privatizáció "egy-két éven belüli" befejezése, illetve az ÁPV átalakítása. (M. I.)