Az unióban az elkövetkezendő másfél évtizedben jelentősen növelik a megújuló energia arányát. Magyarország már több vállalást határidő előtt teljesített. Ilyen egyebek mellett az elektromos energia előállításában a mégújuló energiaforrások fölhasználása, illetve az üzemanyagban adalékként fölhasznált bioetanol és biodízel fölhasználási aránya. A vállalatok mellett a lakosság körében is egyre népszerűbbek a „zöldenergia-források".
Napjainkban Pécsett, Kazincbarcikán, Ajkán és részben a Mátrai Hőerőműben nagy mennyiségű faanyagot használnák föl termelésre.
Az unió stratégiai céljai között szerepel, hogy a megújuló energiatermelés 2010-re a teljes energiafelhasználás jelenlegi 6 százalékáról 12 százalékra emelkedik. A közösség 2015-ben már a teljes energiaigényének 15, 2020-ban 20 százalékát megújuló energiahordozókból nyeri. Az irányelvekben előírt arányokat a tagországok adottságaikhoz igazodva érhetik majd el. A legnagyobb mértékben egyébként a zöld villamos energia részaránya emelkedik majd, hiszen a mostani 14,8 százalékról 2010-re 22,1 százalékra növekszik. A bioüzemanyag-részarány pedig három év múlva eléri az 5,75 százalékot, és az az arány 2015-re 8 százalékra, 2020-ra pedig 10 százalékra emelkedik.
Magyarországon az összenergia-felhasználásból a megújuló energia aránya 5,5-6 százalék. Hazánk 2010-re vállalta, hogy az elektromos energiatermelésben eléri a 3,6 százalékos részarányt, ám ezt már most jócskán túlteljesítette, hiszen már 2005-ben a zöld villamos energia aránya elérte a 4,5 százalékot a teljes hazai energiatermelésben.
Tavaly 900 millió, idén már 2,1 milliárd forint jut az energiafelhasználás hatékonyságának és a megújuló energia-hordozók arányának növelésére - említette Molnár László, a Magyar Energiaközpont igazgatója. Ezekre a célokra a pályázatok alapján a beruházás 15 százalékáig, de legfeljebb 265 ezer forintig szerezhető támogatás. A megújuló energiaforrások fölhasználására ennél jelentősebb összegek is igényelhetők. Támogatható célok között szerepel a napkollektorok, hőszivattyúk, kis méretű szélkerekek felszerelése. A napkollektorok a melegvíz-szolgáltatást segíthetik, a hőszivattyúk alkalmasak a föld, a víz, illetve a levegő közvetítésével megoldani egy családi ház vagy lakás energiaigényeinek legalább egy részét.
A kisebb szélkerekek egyebek mellett alkalmasak például víztartályokba vizet pumpálni vagy elektromos háztartási eszközöket működtetni. Ugyancsak támogatható a biomassza-fölhasználás, természetesen elsősorban mezőgazdasági területeken, illetve a fahulladék, faforgács égetésével nyerhető energia is a prioritások között szerepel. A biogáz-fölhasználás kiemelt feladat. Ennek a megújuló energiaforrásnak az alkalmazása már meghaladja egy családi ház lehetőségeit, és főleg a nagyobb állattartó telepek energiagondjain enyhíthet. A Környezet- és Infrastruktúra Operatív Programból lehet pályázni 2007-ig ilyen beruházásokra. Hamarosan indul az új, 2007-2013 között működő Környezet- és Energia Operatív Program. A hétéves uniós költségvetési időszakban ilyen és ehhez hasonló megújuló energetikai programokra mintegy 100 milliárd forint fordítható majd.
Magyarország - ha figyelmen kívül hagyjuk a megújuló energiaforrások közül a vízenergia- fölhasználást - viszonylag jobb helyezést tudhat magáénak az alternatív energia alkalmazását tekintve. A legtöbb országban a megújuló energia jelentős részét éppen a vízenergia-fölhasználás adja, ám hazánkban ezt a lehetőséget kevéssé használta ki
az energiapolitika. Egyre több hőerőmű hasznosít azonban biomasszát, vagyis fahulladékot, ami jelentősen csökkenti a környezeti terhelést. Napjainkban Pécsett, Kazincbarcikán, Ajkán, és részben a Mátrai Hőerőműben is nagy mennyiségű faanyagot használnak föl az energiatermelésre. Ami még részben akadályozza az alternatív megújuló energiafelhasználás terjedését, az a beruházások viszonylag magas összegigénye. Magyarán különösen a lakosságnak ma még drága a korszerű, alternatív energia. Bihari Tamás