Szerződést szeg a kormányzat (Magyar Nemzet)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2007. május 26.
A pályázati nyertesek több mint egy éve várnak uniós pénzeikre - A projektek 30 százalékát fizették ki
Több ezer nyertes pályázónak 90 napnál régebbi kifizetetlen számlával tartozik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, több száz beruházás pedig több mint egy éve vár a megítélt uniós támogatás kifizetésére, míg az első Nemzeti fejlesztési terv szerződéssel rendelkező projektjeiből csupán 30 százaléknál teljes körű a kifizetés. Eközben az önkormányzatok szerdán benyújtandó kiemelt beruházásairól a kormánypárti többséget élvező regionális fejlesztési tanácsok és közvetlenül az ügynökség dönthetnek.

Sok a boldogtalan nyertes pályázó - fogalmazott a GKI Gazdaságkutató Intézet nemrégiben megrendezett konferenciáján Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kormánybiztosa a 2004 és 2006 közötti első Nemzeti fejlesztési terv (NFT) nyertes, de pénzükhöz még nem jutott pályázóival kapcsolatban. Az elégedetlenség oka, hogy az első NFT átláthatatlan, hosszú és bürokratikus elbírálási folyamata után a nyertes pályázók közül 2700-nak 90 napon túli lejárt számlával tartozik az állam, sőt közel 300 beruházás több mint egy éve várakozik az általuk már előre kifizetett számlák rendezésére. A Bajnai szerint is tarthatatlan és elfogadhatatlan helyzet miatt az NFÜ nemrégiben ígéretet tett arra, hogy szeptember 15-ig egy százalék alá csökkenti a 90 napon belül ki nem fizetett számlák arányát. A támogatási szerződésekben szereplő fizetési határidő nyílt megszegése sok „nyertest" hoz hátrányos helyzetbe, az előfinanszírozás miatt ugyanis a legtöbb pályázó banki hitelekből fizette a támogatandó beruházását. A kormányzati késedelem ideje alatt felszámított banki kamatok pedig a megnyert pénzek jó részét felemészthetik, s kiszámíthatatlanná teszik a vállalkozás jövőjét.
Az első NFT-t ért jogos kritikáknak azonban csak egy szelete a késedelmes kifizetés: a pályázóknak a több elbírálói fórumot jelentő, úgynevezett sokablakos rendszeren kellett végighaladniuk, rengeteg, sokszor felesleges adminisztrációs terheket magukra vállalniuk, s mintegy harmincféle, egymástól eltérő eljárásrend között eligazodniuk. Az egyik legsúlyosabb terhet azonban az ötmillió forinton felüli támogatások esetén a megpályázott összeg 120 százalékát kitevő biztosítéki rendszer - például bankgarancia vagy jelzálog - jelentette, amelyet a nyerteseknek a korábbi előírások szerint akár öt évig is fenn kellett tartaniuk, összességében az első NFT-ben pozitívan elbírált projekteknek hozzávetőlegesen csak 30 százaléka került még befejezésre és teljes kifizetésre. Bajnaiék - részben tanulva az első terv hibáiból - az uniós pályázati rendszer bürokráciáját próbálják lecsökkenteni kevesebb igazolás bekérésével, az eljárásrendek egységesítésével, s a kifizetési idők rövidítésének ígéretével.   
Ugyanakkor az ötszázmillió forintot elérő kiemelt önkormányzati projektek jövő szerdai leadásával irreálisan rövid időt hagy az NFÜ a megvalósítási tervek meg írására. Szakmai körök attól tartanak, hogy a nagy értékű támogatásokról a kormánypárti oldalt képviselő tagok többségével rendelkező regionális fejlesztési tanácsok, s maga az ügynökség dönt, így csak remélni lehet, hogy az ellenzéki többségben lévő önkormányzatok pályázatainak elbírálásakor minden esetben kizárólag a szakmaiság szempontja fog érvényesülni. Szabó Anna

 


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.