Politikai tanácsadónak nem kell vizsga (Népszava)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2007. május 29.
Főtisztviselői kar helyett hatékony közigazgatási élcsapatot szerveznek
A politikai főtanácsadóknak nem kell se pályázniuk állásukra, se versenyvizsgát tenniük alkalmazásuk előtt, holott a jövőben ez minden, közszolgálatba készülő számára kötelező lesz.

A kormányfő bonyolult feladatokra ideiglenes közigazgatási élcsapatot hozhat létre, amelynek tagjai akár 50 százalékkal is többet kereshetnek rendes fizetésüknél. Az ősszel pályáztatásra kerülő főosztályvezetői posztok jelenlegi birtokosai évi egymillió forintot bukhatnak, ha nem nyerik el ismét a tárcák vezetőinek rokonszenvét - mindez egy napirenden lévő törvénymódosításból derül ki. Akár évi egymillió forinttal kevesebbet is kereshetnek majd eddig kapott illetményüknél   azok a központi közigazgatásban dolgozó főosztályvezetők és területi hivatali vezetők, akiknek a kormány egy most napirenden lévő törvénymódosítás hatályba lépése után nem kínál ismét vezetői megbízatást - derül ki a Magyar Államkincstár és a közigazgatási adattár (Közigtad) adatainak összevetéséből. Az adatbázis által elérhető legfrissebb, 2005 végi béradatok szerint egy főosztályvezető átlagosan 487.189 forintot keresett. Javadalmazásuk az időközbeni emeléseket figyelembe véve ma már meghaladja a havi félmillió forintot. A kormány elképzelései szerint az ezer főosztályvezetői besorolású tisztviselő határozatlan idős megbízatását szerencsés esetben hatéves időtartamúra alakítanák át, bár a tárcák vezetői arra is lehetőséget kapnak, hogy ehelyett minden jelenleg betöltött vezetői állást újra megpályáztassanak. Az a főosztályvezető, aki ennek során nem nyer a pályázaton, szakmai főtanácsadói besorolásra számíthat, ahol a bér 2005-ben átlagosan 411 916 forint volt, ma pedig mintegy 425 ezer forint.
Magyarországon ma a köztisztviselők 12 százaléka tölt be vezetői pozíciót, egy 2003-ban készült, szintén a Közigtad felméréseire alapozó elemzés szerint a vezetők kétharmada (akkor) három évnél nem régebben töltötte be az adott vezetői pozíciót. A kormány által a parlamenthez benyújtott törvényjavaslat azzal érvel a határozatlan idejű vezetői szerződések hatévessé alakítása mellett, hogy ezzel is erősítik a közigazgatásban a versenyszemléletet és a stratégiai gondolkodást. A javaslat több szigorítást is tartalmaz a közigazgatásban dolgozó tisztviselők életpályájában. Míg eddig elbocsátás esetén féléves felmentési idő járt a közszolgáknak, amiből három hónapig nem kellett dolgozniuk, a jövőben ilyen hosszú fizetett felmondási időre csak a húsz évnél vagy annál régebb óta dogozók lesznek jogosultak. (Alapesetben a felmentési idő két hónap lesz, amit ötévenként egy-egy hónappal emelnek.) Emellett a köztisztviselői karba a jövőben csak azok kerülhetnek be, akik ezt megelőzően leteszik a versenyvizsgát. A vizsga díját mindazoknak, akik két éven belül állást kapnak, megtéríti a munkahelyük. A versenyvizsga célja, hogy eleve csak olyanok kerüljenek be a köztisztviselői karba, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek az államszervezet, és annak hivatali működéséről.  
Ezért érthetetlen, hogy a törvényt előterjesztő Miniszterelnöki Hivatal miért ad ez alól mentességet a politikai tanácsadóknak, főtanácsadóknak. A sokat támadott tanácsadók, akiknek bére eléri, sőt meghaladja a minisztériumi főosztályvezetőkét vagy még annál is magasabb, nemcsak az államigazgatás legegyszerűbb szabályainak ismerete alól kapnak mentességet, hanem a javaslat szerint az ő pozíciójukra a törvény elfogadása után sem kell pályázatot kiírni, dacára annak, hogy a törvény ezt minden köztisztviselői állás esetében előírja a jövőben. Mentesülnek a pályáztatás gyötrelmei alól mindazok, akik a kormányfő vagy minisztereinek kabinetjében, illetve titkárságán dolgoznak.   Csík Rita

Másfél fizetést kapnak  a „projekt-köztisztviselők”
Miközben a kormány javaslata felszámolja az Orbán-kabinet által létrehozott, kiemelt bért kapó főtisztviselői kart, létrehoz egy új, mozgékony, hatékony közigazgatási élcsapatot is - a „projekt-köztisztviselőket". A stratégiai kormányzati célok elérése
érdekében a miniszterelnök összkormányzati projekt indításáról dönthet, ha egy feladat legalább három minisztériumot érint s megvalósítása legalább negyedévig tart. A projektben részt vevő köztisztviselők személyéről a kormányfő dönt, annak időtartama
alatt eredeti munkájukat is elvégzik, ám munkaidejük egy része alatt együtt dolgoznak a más tárcánál alkalmazott köztisztviselőkkel. A pluszmunkával a köztisztviselő évente akár rendes fizetése felét is megkeresheti prémiumként, s a projektprémium mellett még eredeti munkahelyén is jogosult lesz jutalomra, ha ottani munkáját (is) kiemelkedően végzi.      

 


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.