A változás 226 nagykövete olyan szakmai feladatokat menedzsel a magyar közigazgatásban, amelyek egy új, ügyfélbarát kultúra meghonosodását segítik. A kormány személyügyi államtitkársága által beindított programban közéleti kávéház, jutalomreggeli vagy például az új belépők támogatása serkenti a nagyobb összetartást.
A pénzügyminiszter is „áldozatul esik" a közigazgatás felrázását célzó Változás Nagykövetei programnak. A program keretében életre hívott közéleti kávéház első összejövetelén várhatóan Veres János magyarázza majd a kormány bizonyítványát az érdeklődő köztisztviselőknek. A kávéház célja, hogy ember közeli kapcsolatot alakítson ki a tárcák csúcsvezetése és a kormányzati rendeléseket végrehajtó tisztviselők között. Ez a projekt egy abból a 19-ből, amit a tizenkét minisztériumból jelentkezett 226 nagykövet kidolgozott. A közigazgatás szakmaiságának javítását célozza az új belépők támogatása, de van az elektronikus kormányzati információcserét megújító, valamint az állami és a magánszektor tapasztalatcseréjét szorgalmazó javaslat is.
A programot támogatja Gyurcsány Ferenc kormányfő is, aki szerint az önmagában nem reform, ha intézményeket vonnak össze és a közigazgatásban bevezetik a teljesítménymérést, mert a kultúraváltás „igazi kunsztja" az, amikor az ügyfelek kiszolgálásának gondolata hatja át a közigazgatást.
A szakmaiság időnként háttérbe szorul a napi igényeknek való minél teljesebb megfelelés miatt. Bár a politika elvárná a szakértő-köztisztviselőktől, hogy egy-egy ügyről világosan foglaljanak állást, mit tartanának optimális megoldásnak, a köztisztviselők ma gyakran nem kellő súllyal és kitartással képviselik szakmai álláspontjukat a döntéshozók előtt foglalta össze dr. Sántha György, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) osztályvezetője a magyar közigazgatás egyik hiátusát. Az osztályvezető, aki a változás nagyköveteként a „Stratégiai rendszer a közigazgatásban" című projektet vezeti, úgy véli, a folyamatos átszervezések gátolják a közigazgatás hatékonyságának javítását, mert a korábbi tapasztalatokra épülő munkakultúra nem tud gyökeret verni. Az IRM Stratégiai Osztályának vezetője akár saját karrierjét is példaként hozhatja. A szegedi egyetemen végzett jogászként, majd hét évvel ezelőtt pályakezdőként került a Miniszterelnöki Hivatalba, ahol területfejlesztéssel, ezen belül kistérségi ügyekkel foglalkozott 2000 és 2003 között. Ezalatt többször átszervezték a területfejlesztés központi intézményeit. Részben ezért csatlakozott 2003-ban az IRM elődjéhez, az Igazságügyi Minisztériumhoz, másrészt így részt vehetett a tárca átfogó, hosszú távú stratégiájának felépítésében. Szerinte az IRM-nek ma a szolgáltató attitűdöt kell erősíteni.
A „Stratégiai rendszer a közigazgatásban" című projekt keretében először számba veszik a minisztériumok és hivatalok különféle stratégiáit. Magyarországon ma a közigazgatás minden szintjén készülnek hosszú távú stratégiák. Számításaik szerint az elmúlt években legalább 70, különféle időtávra programot megfogalmazó tanulmány készült. Ezek azonban nem egységes elvek alapján épülnek fel, így aztán szinte lehetetlen őket összevetni, hogy az egyik terület ágazati stratégiájából milyen feladatokat következnek egy másik ágazatban. A projekt keretében létrehoznak egy egységes nyilvántartást, a Stratégiai Tárt, továbbá kidolgozzák, milyen főbb kérdésekre kell kitérnie, milyen időtávra szóljanak a stratégiák - megteremtve ezzel az összehasonlíthatóságot, illetve az egymásra építhetőséget.
Köztisztviselői karrierje során még nem fordult elő, hogy a közigazgatás vezetői arra kérjék a beosztott tisztviselőket, vegyenek részt a közigazgatás modernizálásának kidolgozásában - mondja Borsodi Ilona, a Honvédelmi Minisztérium humán szervezője. A „Változás" nagykövetei közé „besorozott" 52 éves kormányzati főtisztviselő apja hivatásos tiszt volt, férje nyugállományú tábornok és fia is a seregben szolgál. Ő maga negyedszázada dolgozik a tárcánál, ott szerzett egyetemi diplomát és lett uniós szakértő. Köztisztviselői munkakörelemzéssel, teljesítményértékeléssel foglalkozik, négy éve bekerült a főtisztviselői karba is. Szerinte a közigazgatási kultúraváltáshoz szükség lenne arra, hogy az eddiginél még hatékonyabb legyen a vezetői szintek közti kommunikáció. Ha egy tisztviselő munkájához szükséges fontos háttér-információk nem „csorognak le hozzá, akkor nem tud megfelelő mértékben azonosulni a közigazgatás céljaival – ennek hiányában pedig nem lesz megfelelően hatékony, ügyfélbarát a magyar közigazgatás. A kultúraváltáshoz szerinte elhivatottság, elkötelezettség és rugalmasság kell s az is, hogy ne csak pénzzel jutalmazzák, hanem értékeljék is a magas szintű teljesítményeket. Voltak, akik megmosolyogták az „Akikre büszkék vagyunk" projekt ötletét, aminek keretében Borsodi Ilona és hat társa olyan javaslatokat, elképzeléseket próbált összegyűjteni, amin keresztül pozitív visszajelzést kaphatnának a tisztviselők munkájukról. Épp ezért találták ki a „reggeli a miniszterrel" ötletet. Alig van esélye arra, hogy saját tárcája vezetőjével közvetlenül beszéljen - érvel az ötlet mellett a „nagykövet", hozzátéve, fontos lenne a közvetlen kommunikáció is, hogy megértsék, mit miért kell tenniük. A „nagykövet" szerint egy tea vagy kávé melletti beszélgetés azokkal, akik egy időszakban a legtöbbet tették az adott tárcánál egy konkrét feladat elvégzéséért, a minisztérium vezetője számára is előnyös lenne, hiszen így közvetlen visszajelzést kapna az apparátusból az elképzelések fogadtatásáról, hatásáról. Népszava-információ