Európai összehasonlításban is elmarad a lehetőségektől a biomassza-felhasználásunk
A hazai biomassza-potenciál 200–320 PJ/év, miközben Magyarország teljes primerenergia-felhasználása tavaly 1155 PJ volt. Vagyis összességében igen jelentős forrásaink vannak, ám a tényleges felhasználás ennél lényegesen kevesebb.
Jelenleg a villamos energia 3,6 százalékát állítják elő e megújulónak tekintett forrásból, mégpedig hihetetlenül nagy, több tízmilliárd forint állami támogatás mellett.
Magyarországon egy gáztüzelésű erőmű létesítése harmadába, negyedébe kerül egy biomassza-erőmű beruházási költségének, s a működtetése is olcsóbb. Így biomasszából ma csak állami támogatással állítható elő gazdaságosan az elektromos energia. Az Ajkai Erőműben 2003-ban kezdték tervezni a biomasszaprogramot, ennek beruházási költsége a technológiai átalakításokat figyelembe véve egymilliárd forint volt. A kereskedelmi termelés 2004 márciusától indult – ismertette Kovács László, a termelési osztály vezetője egy szakmai konferencián. Többek között azért döntöttek a biomasszaprojekt mellett, mert az árampiac liberalizációjakor megszűnt a hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződésük. 2004 végétől lejárt a szenes erőművekre vonatkozó környezetvédelmi moratórium is, és az ajkai szén minősége sem felelt már meg az igényeknek. A megújulók felhasználása pedig az EU energiapolitikai irányelveihez is illeszkedik.
Az átalakított kazánban tavaly 270,6 ezer tonna biomaszszát (ipari fát, aprítékot, mezőgazdasági mellékterméket) tüzeltek el, ezzel 255 GWh villamos energiát termeltek. A rendszer hatásfoka 24 százalékos, ám az erőmű környezetvédelmi paraméterei rendkívüli mértékben javultak. Az osztályvezető viszont felhívta a figyelmet, hogy a biomassza-tüzelés napjainkra már számos gondot is felvet. Az alapanyagok kezdeti kínálati piaca mára keresletivé alakult, 60-70 százalékkal drágult a beszerzésük. Ezért már kísérleteztek egyéb mezőgazdasági melléktermék, olajos magvak és erdészeti hulladékok begyűjtésével és eltüzelésével. Ám több problémával is szembesültek: a salakosodással és a különböző klórtartalmú vegyületek képződésével; ezek savas korróziót képeznek a hőátadó felületeken. Gondot okozott a 30 százaléknál nagyobb nedvességtartalom is. Az erőmű középtávon a környékbeli mezőgazdasági területek hasznosításán dolgozik, klaszter formájában. Például az energiaerdők létesítését is támogatja.
A Vértesi Erőmű (Vért) Zrt.-nek az oroszlányi medencében, a saját bányájában 358 PJ szénvagyona van, ezért egyelőre nem térnek át a teljes biomassza-tüzelésre. Olyan fluidtechnológiai megoldáson dolgoznak, amely lehetővé teszi a biomassza és a szén együttes felhasználását – ismertette Juhász Sándor projektiroda-vezető. Az erőműben 2002–04 között végrehajtottak egy retrofit (füstgáz-kéntelenítő) programot, ezért széntüzelés mellett is teljesíthetik a környezetvédelmi előírásokat. Ezt a megoldást biomassza-tüzelésnél is tudják hasznosítani.
Készülnek a Vért stratégiai távon biztonságos tüzelőanyag-ellátására is biomasszával, a mindenkori zöldkvóta és a gazdaságosság mértékéig. Szeretnék, hogy a „zöldbizonyítvány” rendszerében növekvő arányban, versenyképes áron termeljék a megújuló villamos energiát. Az egyes kazánt átalakították szén és biomassza együtt történő égetésére, fluidágy-technológia alkalmazásával. A hibrid-fluid kazánnal 1,2 PJ/év biomassza hasznosítható úgy, hogy a kazán átalakításával 30 százaléknyi biomasszát tüzelhetnek. Mindenfajta mezőgazdasági hulladék elégetésére készülnek. Előnyös, hogy az oroszlányi bányából kitermelt szénnek magas a hamutartalma, mert ez segít a korróziós anyagok megkötésében. Olyan beszállítókkal igyekeznek együttműködni, amelyek 30, maximum 50 kilométeres körzetből tudják ellátni az erőművet biomasszával. A hengeres erdészeti tűzifa, a faapríték, a mezőgazdasági eredetű hulladékok, melléktermékek, a termesztett kínai nád, a kommunális szennyvíziszap, valamint az egyéb hulladékok is szóba jöhetnek a jövőbeni források között. Mayer György