Évek óta készül a kormányzat arra, hogy a jelenlegi három vagyonkezelőt, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-t, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet összevonja, így egy szervezethez kerülne a még megmaradó állami vagyon. Az ÁPV Zrt. igazgatóságának mandátuma húsz nap múlva lejár. Az üzleti terv szerint még jó néhány privatizációs tranzakciót le kellene vezényelniük.
Júniusban megkezdődött a három vagyonkezelő szervezet összevonásához szükséges törvényjavaslat általános vitája, és ezen a héten tárgyalnak az Országgyűlés illetékes bizottságai a kapcsolódó módosító javaslatokról.
Július elsején megalakul a héttagú nemzeti vagyongazdálkodási tanács, ennek tagjait a miniszterelnök nevezi ki - a jelenlegi feladatelosztás szerint - a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a gazdasági és közlekedési, illetve a pénzügyminiszter jelölése alapján. A tanács a feladatait a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el. A három jelenlegi-vagyonkezelő szervezet feladatait jogutódként a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. január 1-jétől veszi át.
Az idő fogy, az ÁPV Zrt. igazgatóságának mandátuma június végén lejár. A vagyonkezelő ez évi üzleti tervét elfogadták, és a több kisebb mellett még le kell vezényelnie az FHB Jelzálogbank Részvénytársaság, a Nemzeti Lóversenytársaság, a Tisza Cipő, a Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt., a földművelésügyi és vidékfejlesztési, illetve a honvédelmi minisztériumi cégek magánosítását is.
S július l-jétől a vagyongazdálkodási tanács gyakorolja ugyan a magyar állam nevében az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket, de azt még nem tudni, hogy a jelenlegi három vagyonkezelő vezető testületeiből kik kerülnek - ha egyáltalán onnan delegálnak tagokat - a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-be.
A törvényjavaslat általános vitájakor Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta, hogy az összevonás elsősorban az állami vagyon egységes, hatékony, takarékos kezelését és a nagyobb átláthatóságot szolgálja. Az államtitkár értékelése szerint a parlament - és így az ellenzéki pártok - az eddiginél több információt kaphatnak az állami vagyonnal való gazdálkodásról, mivel a képviselőcsoportok tagokat jelölhetnek a tanács tizenegy tagú ellenőrző bizottságába, amelynek elnökét a miniszterelnök az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára nevezi ki. A testületbe az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala is jelölhet egy-egy tagot.
Köztudott, hogy jelenleg sincs egységes állami vagyonkataszter, ez azonban az államtitkár szerint egy év múlva létrejön, és így átlátható lesz az állami vagyon, illetve annak értéke. Tátrai Miklós elmondta azt is, hogy a javaslat értelmében megszűnik az ingyenes vagyonhasználat az ingatlanok esetében is, illetve bérleti jogviszonnyá alakul át a költségvetési szervek számára.
A tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kapcsán elmondta, hogy esetükben száz-, hetvenöt vagy ötvenszázalékos tulajdoni hányadot ír majd elő a törvény. HUNYOR ERNA