2007. június 6.
Évente általában huszonöt-huszonhétezer vadász látogat külföldről hazánkba
Budapest (tremmer) - A hatvanezres vadászközösség tagjai az elmúlt hónapokban a vadászterületek kialakításával voltak elfoglalva. Ez a folyamat nem zajlott zökkenők nélkül. A legnagyobb ütközések Szabolcsban és megyénkben voltak. A tízéves vadászati ciklust az 1996-ban jóváhagyott vadászati törvény írja elő. Ennek lényege: a földtulajdonosok kezébe adja, hogy a vadászati jog hasznosításával kit bíznak meg. Ez tíz évre szól és igazodik a vadászati üzemtervi ciklushoz. 1997. március 1-jén indult az első tíz év, ami gyakorlatilag most járt le. Mindezekről Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára számolt be a minap a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában.
Az elmúlt tíz esztendőben 1200 vadászterület működött Magyarországon. Az újabb ciklus kialakításának kezdetén olyan információkat kaptak, hogy akár másfélszeresére is emelkedhet ez a szám. Ezt a várakozást igazolta az is, hogy a földtulajdonosi közösségek 1864 gyűlést hirdettek meg. Ebből 1716-ot tartottak meg, 1511 alakított ki magának vadászterületi határt.
A földtulajdonosi gyűlések igen vegyes színvonalúak és hangulatúak voltak,- a végeredményt illetően a legbékésebbtől a legdurvább sértésekig minden előfordult. Húsz éve barátként együtt vadászó emberek estek egymásnak egy-egy darab föld megszerzéséért, a következő tíz évre szóló vadászati jogért. A szakállamtitkár szerint a gondokat házon belül kell keresni. Az egyik lehet az, hogy anyagilag szétszakadtak a vadászatban részt vevők. Amikor 1968-tól Magyar Vadászok Országos Szövetsége (Mavosz) néven újjászerveződött a magyar vadászat, akkor a katonás rend és fegyelem volt a jellemző. Amikor 1989-90-ben átalakult a vadászat is, a keveset kereső vagy éppen munkanélkülivé váló emberek nehezen vették tudomásul, hogy megdrágult a lőszer, a tagdíj a többszörösére emelkedett. Emiatt komoly érdekellentétek alakultak ki, amelyek a mai napig nem zárultak le. A tehetősebb, a földtulajdonosokhoz közelebb álló vadászok egy része mára olyan helyzetet teremtett, hogy feloszthatta a saját tagok korábbi területét, ami feszültséget eredményezett. Annak ellenére, hogy a hatóság kiadta az eljárási rendet, a teendőket megbeszélték az érintett földtulajdonosi közösségekkel, a vadásztársaságokkal, mégis a legalapvetőbb szabályokat sértették meg a közgyűléseken. A csúcs az volt, amikor ugyanarra a területre öt társaság is bejelentette a vadászati igényét.
Európában hazánkban van az egyik legkorszerűbb vadászati törvény, amely háromezer hektárban írja elő a vadászterület alsó határát. A szakállamtitkár arról tájékoztatott, hogy Magyarországon - a 2007-17-es ciklusra - összességében várhatóan 1360 körüli vadászterület alakul ki, amiben benn van a 39 különleges vadászterületi joggal rendelkező terület is. Az elsőfokú vadászati hatóság napjainkig 1339 vadászterületi határ megállapításával kapcsolatos döntést hozott, amit 374-en támadtak meg. 342 esetben már megszületett a másodfokú hatósági döntés is, ami ellen 41-en nyújtottak be bírósági keresetet. Az elsőfokú bíróság tizenhat esetben jóváhagyta, két esetben visszavonta a másodfokú hatósági döntést, egy esetben pedig az Alkotmánybírsághoz fordultak. A még függőben lévő hatósági eljárásokat számításuk szerint további 10-12 esetben támadják meg bíróságon.
A legvitatottabb vadászterületi kijelölések Szabolcsban és Veszprém megyében vannak. Veszprém esetében vizsgálatot rendeltek el, mert több olyan, a közigazgatási eljárás során betartandó határidőben csúszás van, amely ezt indokolta.
Benedek Fülöp kijelentette, szeretné, ha a nyitott ügyek mielőbb lezárulnának, s minden területen elindulhatna a munka, a tízéves üzemtervi ciklus. Évente-25-27 ezer
külföldi vadász látogat hazánkba. Az ágazat 15-16 milliárd forintos árbevételt termel, s közvetlenül körülbelül tízezer ember él ebből.
