Friss adatok szerint a repce vetésterülete a korábbi átlag háromszorosára nőtt
Veszprém - Megyénkben idén a korábbinál több olyan rendezvényt tartottak, ami a bioenergetikar vagyis az energia termelés,-felhasználás, a motorüzemanyagok növényi eredetű előállításával foglalkozott.
Az érdeklődés változásának okairól a bioenergetika hétköznapjaival foglalkozó civil szervezet, az Agrár Innovációs Szövetség ügyvezetője, dr. Bérei Gyula, az agrártudomány kandidátusa tájékoztatta lapunkat. A repce vetésterülete sohasem látott méretűre bővült országszerte. Felmérési adatok szerint a repce vetésterülete a sokévi átlag háromszorosára, 280-300 ezer hektárra növekedett, ami átlagosan hektáronként két, jobb esetekben 3-3,5 tonna termést, országosan 560—700 ezer tonna repce betakarítását jelentheti. Ez 56-60 forintos kilogrammonként áron számítva 31-33 milliárd forint bevételt jelenthet a termelőknek. A gazdák fantáziát látnak a repcetermesztésben, s a napraforgó, kukorica vetésterületének csökkentésével léptek a biodízel nyersanyagtermelés piacára. Ennek a piacnak a termékeit itthon eddig nem hasznosították, mert biodízel-előállító üzem tartósan nem működött az országban. A korábbi években a termés nagyobb hányada exportra, főleg osztrák gabonapiacra került. Nem számítva az ezredforduló tájékán épült, sikertelen biodízelüzemek csekély felhasználását, lényegében a biodízel-termelés csak most kezdődik. A közép-dunántúli régió ebben a tekintetben is élen jár, mert az első üzemszerű repcefeldolgozó kapacitást a Komárom-Esztergom megyei Bábolna-Nagyigmándon építik. Ez a biodízelüzem repce alapon évi 40 ezer tonna mag felhasználásával körülbelül 15 ezer tonna biodízelt termel, s a keletkezett 25 ezer tonna pellet-hulladékot a Bakonyi Erőmű Zrt.-nek értékesíti. A jövő évtől számítanak nagyobb keresletre, amikortól várható a termeltetés és felvásárlás piaci érdekérvényesítésének rendeződése. Nálunk például a Bakonyi Erőmű Zrt. leányvállalata, a Bioenergia Kft., a Készenlét Zrt., az Öko-Line Kft. kapott jogosultságot a felvásárlás és értékesítés menedzselésére. A bioenergetikai fejlesztések fontos jellemzője, hogy úgyszólván hiányzik az állami beavatkozás. Jórészt hazai és részben külföldi kezdeményezésekkel és magántőkével épülnek az új üzemek. Jelentős a civil hatás, főleg a termelők, gazdálkodók ismereteinek bővítésében és saját termelői érdekérvényesítő szervezetek építésében. Az Agrár Innovációs Szövetség kezdeményezésével és közvetlen szervezésével Devecserben áprilisban létrehozták a Közép-dunántúli Bioenergetikai Klasztert, amely tudományos intézmények, mint a Pannon, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskola, valamint termelővállalkozások, pénzügyi szervezetek, értékesítő szervezetek. Lényegében regionális keretet ad, a konkrét szervező- és lebonyolító munkát az ugyancsak Devecserben áprilisban választott három termelői csoporton keresztül végzik. Az Agrár Innovációs Szövetség megszervezi az édescirok - mint elsőrendű bioetanol- és biogáznyersanyag - ma még itthon ismeretlen betakarítási és szirupnyerő gépesítését. Ezt a növényt igen nagy zöld tömeg és magas, 13—15 százalékos cukortartalom jellemzi. Ugyancsak kiemelt bioenergetikai célterület a Marcal-medence ártere, amely sok céllal rendszerbe illeszthető, ha a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságával közösen alkalmas növényzetnek találnak 500-600 hektár területet, amelyet a Bakonyi Erőmű Zrt. fejlesztési programjába terveznek bekapcsolni. Az erőmű vezetése a most érvényes tűzifa-szállítási szerződéseinek lejárta után növelni tervezi a tűzifát helyettesítő energianövény tüzelésének arányát. Az energianövény-termesztés fokozatos bővülése igen nagy mértékben megváltoztatja régiónk agrártermelési arculatát. A hagyományos kalászosgabona-, kukorica szerkezet átadja a helyét egy újnak, amelyben fokozatosan bővül a motorüzemanyag- és biogáztermelés nyersanyagbázisa, mint a repce-, a cirokféleségek, az energiafűz-, feketenyár-ültetvények, az energiafű termesztési területe. Új piaci arányok, termesztési érdekviszonyok jönnek létre, amelyekben a termelő gazdálkodók, vállalkozók érdekeinek érvényesítését segíti a klaszter és a három termelői csoport tevékenysége, valamint a Veszprémi Tudásközpont; amely a Pannon Egyetem irányításával a Balatonfüred-Szentkirályszabadja-Fűzfő-Veszprém négyszögre koncentrál. A megújulóenergia-piac élénkülése várható az Európai Unió legújabb döntésétől, amely 2020-ig 20 százalékra növeli a energiafelhasználáson belüli arányt. Természeti adottságai miatt Magyarország biztosan eléri a kitűzött célt, amiben a villamos erőművek energianövény-használata és a bio-motorüzemanyag - főleg a bioetanol - képezi a legnagyobb hányadot. 2013-ig várhatóan 1500 megawatt villamosenergia-kapacitás létesül növényi nyersanyagbázison. Bioetanol-termelés 2013-ig négy-öt nagyüzemben és 30-35 kisüzemben összesen 1—1,2 millió tonna kapacitással, főleg uniós exportra és hazai felhasználásra történik. Az idei év a kísérlet időszaka, a jövő évtől várható az üzemek építése. A kisebb bioetanol-üzemek építését az állami tervezők fenntartással fogadják. Varga Ibolya