Az évforduló alkalmából többek között megnyílt a 100 éves a Vajdahunyad vára című tárlat és fotókiállítás, és megjelent egy album is, amely az épület művészettörténeti értékeit mutatja be.
Idén százéves a 111 esztendős Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak is helyet adó Vajdahunyad vára. Az 1896-ps millenniumi ünnepségek alatt ez az Alpár Ignác tervei alapján, a Városligetben felépített épület aratta az egyik legnagyobb sikert - mondta Fehér György főigazgató. Ugyancsak népszerű volt akkoriban az a nagyszabású kiállítás is, amely hazánk mezőgazdaságát mutatta be, ez egy ideiglenes épületben, szintén a ligetben kapott helyet. Így nem véletlen, hogy egy idő után felerősödött a korábbi elképzelés, hogy létesüljön egy önálló mezőgazdasági múzeum. A kiállítás még néhány évig más fővárosi helyszínen fogadta a látogatókat, míg átkerült a mai helyére, köszönhetően a kormány tekintélyes tagja, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter erőteljes fellépésének: 2,4 millió koronát különítettek el erre a célra. 1907. június 9-én ünnepélyes keretek között Ferenc József jelenlétében adták át a monumentális épületegyüttest.
Az intézmény 1934-ben helyet adott - a XVI. Nemzetközi - Mezőgazdasági Kongresszusnak. Az 1950-es évek középétől agrártörténeti kutatóhelyként is fontossá vált. Számos önálló tudományos munka mellett egyre több agrártörténeti kiadvány születése fűződik hozzá, mint a nemzetközi agrártörténeti bibliográfia, a Múzeumi Közlemények vagy a Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok, továbbá a múzeum ad helyet az MTA kiadványának, az Agrártörténeti Szemlének is. A rendszerváltás után a csökkenő költségvetési támogatás miatt a múzeum hamar rákényszerült a vállalkozói tevékenységre. Az elmúlt évben csaknem 210 ezer látogató vette igénybe a szolgáltatásokat, és az így befolyt 100 millió forintból pótolták a kieső állami támogatást. A főigazgató szerint, az agrárium intézményeinek és szervezeteinek a jelenleginél jobban, tudatosan kellene használniuk Európa legnagyobb mezőgazdasági szakmúzeumát.
FEHÉR ISTVÁN
A korabeli sajtó lelkesen számolt be arról, hogy „ez az egyike lesz a világ legnagyobb múzeumainak és méltó kifejezője annak, hogy egy földmívelő ország legnagyobb és a természet által rendelt örök időkre legnagyobb iparát képviselje". Darányi szerint a múzeum „célja és hivatása mindannak bemutatása, ami a magyar mezőgazdaságra érdekkel és fontossággal bír, amiből a hazai mező-, kert-, szőlő- vagy erdőgazdaság megbízható és gyakorlati tanulságot meríthet". Fehér György szerint a korabeli elképzelések szinte mostanáig hatnak, hiszen azt tartották, hogy az intézmény abban az esetben látja el jól feladatát, ha nemcsak a termelő találja meg benne az útmutatást, hogyan védekezzék a kártevők ellen, hol értékesítse terményeit, de a fogyasztó is tájékozódhasson arról, melyik vidéken mit termelnek, és honnan lehet a legalkalmasabbat a legkedvezőbb áron beszerezni.