Kisebbek az agancsok, mert enyhe volt a tél
A csúcsára érkezett az őzbakvadászati szezon. Olyan tapasztalatokat hozott, amelynek pontosan ellenkezőjére számítottak a vadászok. Az enyhe tél miatt nemhogy nagyobb agancsot növesztettek volna a bakok – amire számítani lehetett –, hanem sokkal kisebbet.
Ha van látszólag logikátlan természeti jelenség, akkor ez az. Minden vadász arra számított: az idei évben még a szokásosnál is nagyobb agancsot fejlesztenek az őzbakok a hó nélküli, enyhe tél, a korán indult tavasz miatt. Aztán, mikor megkezdődött az őzbakvadászati szezon, és egymás után kerültek terítékre a bakok, következett a meglepetés: az agancsok a szokásosnál nem nagyobbak, hanem kisebbek.
– Egy őzbakot, amit tavaly négyévesként figyelhettünk meg, s agancsát 350-360 grammosnak ítéltük, az idén ötévesen jóval kisebb, 250 grammos aganccsal lőttek meg – mond példát Széll István, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóság vadászati és halászati felügyelőségének osztályvezetője. Tavaly a trófeák húsz százaléka lett „érmes" – ezek az igazán kiválóak –, az idén eddig tíz százalék az arány. Nemcsak megyei, hanem országos helyzet ez; a „gyengébb", tehát kevesebb és rosszabb minőségű táplálékot nyújtó területeken kiugróan jelentkezik a nem várt romlás.
Mi lehet a jelenség oka? Legvalószínűbbnek azt tartja a szakember: tavaly az ősz nagyon elhúzódott, emiatt később hullajtották el agancsukat a bakok – az enyhe tél, s a nagyon korai tavasz pedig oda vezetett, hogy az új agancs képződése a szokásosnál gyorsabban megindult. Tehát kevesebb idejük maradt az állatoknak az agancsfejlesztésre.
A jelenség nagyon rosszul érinti a vadásztársaságokat – s ezen keresztül a vadállományt is. Hiszen az őzbakvadásztatásból a társaságoknak nem jelentéktelen bevételük képződik, és többek között ebből fedezik a téli vadetetés, az új élőhelyek létrehozása, fejlesztése, a vadőrök fizetése költségeit. Ezek a költségek az idén is meglesznek – ám az agancsokból származó bevétel kevesebb a reméltnél.
Reménykedni az apróvadban lehet. A fácán- és a nyúlszaporulat egyelőre kitűnő, az időjárási viszonyok nagyon kedvezőek számukra. De majd csak november táján – amikor elkezdenek jönni a külföldi vendégvadászok – derül ki, hogy pontosan mennyi pénz származik az apróvad-vadásztatásból, és sikerül-e kigazdálkodni az elmaradt agancspénzt. Farkas Csaba
Csongrád őzbaknagyhatalom
Csongrád megye jobb helyzetben van, mint az ország sok más vidéke, hisz a megye nagyobb része az átlagosnál jobb életföltételeket biztosít az őzállománynak, és itt az átlagosnál kevésbé érvényesülnek a kedvezőtlen hatások.