"Normális tél után tavasszal egy-egy koca öt-hat kismalacot nevel. Az idén, a rendkívül enyhe időjárás miatt nem ritka látvány, hogy hét-nyolc, olykor tíz süldő rohangál egy-egy anyadisznó körül" – mondta érdeklődésünkre Pechtol János, a Magyar Vadászkamara főtitkára.
A tavaszi létszámbecsléskor 77 ezer vaddisznót számláltak össze a magyar erdészek. Ebből a mennyiségből 21 ezer volt a koca, azaz ha minimum hatdarabos szaporulattal számolunk, akkor ez 126 ezer apróságot jelent.
Sok állat, sok vadkár – tartja a gazdabölcsesség. Pechtol elmondta, hazánkban évente mintegy 1,3 milliárd kárt okoznak az erdei állatok a vetésekben. A legtöbb baj a disznókkal van: becslések szerint az összes veszteség feléért ők a felelősek. Elsősorban a gabonát és a kukoricát kedvelik: tavasszal az elültetett szemeket túrják ki, míg nyáron és ősszel a termésre pályáznak. A vadászok a vetés idején rendszeres megfigyelés alatt tartják a termőföldeket, és ha kell, riasztólövésekkel űzik el a garázda állatokat. Nyáron már nehezebb a helyzet, hiszen a nagyra nőtt növények remek búvóhelyet biztosítanak a vadaknak. A legjobb védekezés a kerítés lenne, ám ez igen drága: Pechtol adatai szerint egy folyóméter rács felállítása 1500-2000 forintba kerül.
"Százötven hektár földem van. Ha ezt be akarnám keríteni, minden pénzem rámenne" – mondta lapunknak egy zalai gazda. A férfi termését évek óta fosztogatják a vaddisznók, így érthető, hogy örömmel segített néhány mázsa kukoricával és egy darabka földdel a helyi vadászoknak. Befogókertet alakítottak ki az aprócska birtokon, ahová az állatokat beszoktatták, majd foglyul ejtették.
"A kicsiket, ha ez megoldható, elválasztjuk az anyjuktól, majd több száz hektáros vaddisznós kertekben helyezzük el őket. Így a gazdák is jól járnak" – tudtuk meg. Az állatokat ősszel hasznosítják. A hazai disznóteríték évente mintegy hetven-nyolcvanezer darab körül van. Ez az idén vélhetően lényegesen több lesz. Lázin Miklós András