INTERJÚ VÁSÁRHELYI ISTVÁNNAL, AZ APV ELNÖKÉVEL
Az elmúlt hét végén lejárt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV] igazgatóságának megbízatása, Vásárhelyi István elnököt a köztársasági elnök tegnapi döntésének hatásáról, a közeljövő teendőiről kérdeztük.
– Mi lesz a következménye annak, hogy a köztársasági elnök aláírás helyett tegnap megfontolásra visszaküldte az állami vagyonról szóló, a parlament által már jóváhagyott törvényt? Mennyi idő alatt készülhet el egy új törvényjavaslat?
– Semmilyen alapvető változtatásra nincs szükség. Az elnök úr által kifogásolt részeket kijavítjuk, s ezt követően változatlan formában és alapvetően változatlan tartalommal lép életbe az új vagyoni törvény.
– Ennek tükrében hogyan működik tovább a „fej nélküli" vagyonkezelő szervezet?
– A felügyelőbizottság mandátuma augusztus végéig szól, a társaság vezérigazgatójának pedig határozatlan idejű munkaszerződése van, ami azt jelenti, hogy az ÁPV szervezete és működése folyamatos marad. Ezzel párhuzamosan létrejön az új vagyoni tanács, amely számba veszi a három egyesülő szervezet (ÁPV, KVI és földalap) vagyonelemeit, elkezdi építeni a jövendő munkaszervezetet, infrastruktúráját és a vagyonkezelési koncepciót, hogy január elsején a működés feltételei már biztosítottak legyenek. Az előd szervezeteknél már tavasz óta dolgoznak egy kvázileltár elkészítésén, a vagyoni kataszterek összeállításán, ami azt jelenti, hogy az egységes szervezetnek jó rálátása lesz a kezelt állami vagyon nagyságára és összetételére. Július közepétől már a héttagú testület dönt mindhárom szervezet ügyeiről, ráadásul megnövelt jogosítványok birtokában.
– Mit ért megnövelt önállóságon?
– A tanács határozza meg az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos stratégiát, külön törvény szerint a földbirtokkal való felelős gazdálkodás rendjét. A vagyoni tanács és a vezérigazgató a pénzügyminiszter alá tartozik, és döntési jogköre a korábbinál jóval szélesebb lesz. A földalap önálló divízióként működik a szervezeten belül, de lesz több más divíziói is, hiszen a különböző vagyonelemek más-más típusú vagyonkezelést igényelnek.
– Az ÁPV-nek ezek szerint az átalakulástól függetlenül teljesítenie kell az üzleti tervben meghatározott 70 milliárdos bevételi tervet.
– Lát erre esélyt?
– Az elmúlt években szinte kivétel nélkül túlteljesítettük az üzleti tervben előírt bevételi számokat, bár idén sok látványos tranzakcióra nem kerül sor, de ezt az éves terv összeállításakor is tudtuk. Előtérbe került a szakszerű vagyonkezelés, de ennek ellenére nem forog veszélyben a 70 milliárd elérése. A Malév eladása ugyan ennek csak töredékét jelentette, de a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) magánosítása önmagában is az éves terv jelentős hányadát teszi ki.
– Milyen módon adják át a többi vagyonelemet az új szervezetnek? Ki végzi a vagyonértékelést?
– Az ÁPV-nél lévő vagyon értékét ismerjük, annak teljes körű áttekintése már folyamatban van, de a társaságok aktuális piaci vagyonértékelését most nincs értelme elvégezni. Erre ugyan is akkor van szükség, ha a szóban forgó cég vagy tulajdoni rész eladás előtt áll. A három szervezet teljes átvilágítására már csak azért sincs szükség, mert az Állami Számvevőszék éppen most fejezi be az ÁPV átvizsgálását, és hamarosan sorra kerül a másik két szervezet is. Valóban fontos kérdés a transzparencia és az adatok hitelessége, de ez az ÁPV esetében nem lehet gond, hiszen a szervezet társasági formában működik, és tevékenységét könyvvizsgáló ellenőrzi minden évben. A másik két szervezet költségvetési szervezetként működik, ezért ott másként kell ezt megvalósítani. A KVI és a földalap esetében is féléves beszámolási kötelezettség van, tehát a június végi zárás jó kiindulási pontot jelent.
– Az ÁSZ tavalyi, KVI-t kritizáló jelentésének fényében nem lesz könnyű azonos platformra hozni a három előd szervezet működését és gazdálkodását!
– Ez valóban nem lesz könnyű feladat, de éppen azért van a féléves átmenet, hogy ezt is megoldjuk. Véleményem szerint a közös működési modellt bemutató és a számviteli egyezőséget is megteremtő platformról szóló előterjesztés szeptember táján elkészül és a pénzügyminiszter elé kerül.
– Az összevonás bizonyára létszámcsökkentéssel is jár. Hány fővel dolgozik majd az új vagyonkezelő szervezet?
– Az biztos, hogy az összevonást követően kisebb létszámmal működik a szervezet, mint ezt megelőzően, hiszen számos párhuzamos tevékenység megszűnik. A pontos létszám akkor derül ki, ha befejeződik a tevékenységek áttekintése és az új szervezet feladatainak meghatározása.
– Az új vagyoni tanács létszámát viszont, – amennyiben a köztársasági elnök döntése után is változatlan helyzettel számolhatunk – már tudjuk. A hét fős testületnek két héten belül fel kell állnia.
– Az elmúlt napokban számos híresztelés látott napvilágot a jövendő tagokról és vezetőkről. A tanács és a vezérigazgató személye, már csak a megnövelt hatáskör miatt is, kiemelkedően fontos. Az eddig szóba került személyek közül kit tartana alkalmasnak?
– Úgy tudom, eddig hivatalosan egyetlen személyt sem neveztek meg, ezért véleményt sem tudok mondani erről. Úgy gondolom azonban: el kell kerülni, hogy egy személy kezében túlzottan nagy hatalom koncentrálódjon. Túl bonyolult és felelős a döntések előkészítése, a tulajdonosi akarat megjelenítése. Egy ilyen vagyontömeggel hatalmas társadalmi felelősség is jár, amit csak növel egy új szervezet hatékony működtetésének terhe. Ehhez közös bölcsesség kell. Az ÁPV-nél jól bevált az elnök, az elnöki kabinet és a döntéseket előkészítő vezérigazgató közötti munkamegosztás. Ez konszenzusos és transzparens döntések meghozatalát segítette elő.
— Nyugat-Európában van rá példa, hogy az irányítást az elnök-vezérigazgató egy személyben végzi, s ezzel párhuzamosan megnövelik a felügyelő bizottság hatáskörét. Ez nem lenne célravezető?
– Olyan külföldi példa, amelyet egy az egyben át tudnánk venni, sajnos nincs. Még a kelet-közép-európai országok vagyonkezelő szervezetei is eltérő módon működnek, ami a helyi sajátosságok miatt érthető is. A törvény nem ad lehetőséget az ön által vázolt vezetési struktúrára, ami szerintem a magyar viszonyok között nem is lenne szerencsés. Meggyőződésem, hogy az igazgatóságnak a stratégiái döntésekről kell határoznia, a vezérigazgatónak pedig az operatív irányítást kell kézben tartania. A jövőben az egyes tranzakciós döntésekhez a tulajdonosi felhatalmazást is a vezető testületnek - s nem mint eddig, a pénzügyminiszternek -, vagyis a vagyoni tanácsnak kell adnia. Ez a megnövelt felelősség egyik eleme.
– Az ÁPV esetében félmilliárd forintos felső határt jelöltek meg az igazgatóság jogkörének. Ez is növekszik most?
– Nem, ez a vagyoni tanács esetében is ennyi marad. Az új szervezet egy klasszikus holding működését veszi alapul, vagyis majdnem úgy működik, mint egy privát cég. A tulajdonos pedig csak akkor avatkozik be az irányításba, ha arra nagyon komoly oka van.
Egy dolog azonban alapvetően különbözik majd a jövőben: az értékesítésről a vagyonkezelésre kerül ugyanis a hangsúly.
– Ennek részletei mikor látnak napvilágot?
– A törvény csak a keretekét határozta meg, a különféle vagyonelemek kezelésének részleteit a vagyoni tanácsnak kell kidolgoznia. Az ugyanis nem lehet vitás, hogy másként kell működtetni a közlekedési társaságokat, a villamosipart vagy az erdőgazdaságokat. Az így elkészülő koncepciónak pedig egy többéves stratégiává
kell összeállnia. Tudnunk kell ugyanis, hogy ezzel a hatalmas vagyoni körrel mit akarunk tenni! Ez a vagyonkezelés megítélésem szerint sokkal ígéretesebb és izgalmasabb feladat, mint a privatizáció volt. Ebben meg lehet mutatni a szakmai tudást, a rátermettséget és az ambíciókat is.
– Igen ám, de erre a feladatra nem célszerű politikusokat vagy a nagypolitika által kiszemelt vezetőket választani. Lát esélyt arra, hogy a magánszférából „átcsábított" tapasztalt menedzserek kerüljenek az új szervezetvezetői körébe?
– Ez az egyik legfontosabb kérdés. A vagyoni tanácsba és a szervezetbe valóban első osztályú szakembereket kellene kiválasztani. Ebben egyébként segít a törvény, hiszen a preambulumban meghatározza a vagyoni tanács tagjainak szakmai felkészültségét. Azt gondolom, hogy ezt a döntéshozók figyelembe veszik majd. De nem kevésbé fontos, hogy a vagyoni tanács által irányított szervezetnek is ilyen logikával kell fel épülnie, sőt azt is jónak tartanám, ha a súlyponti vezetői pozíciókat pályázat útján töltenék be. SIMONYI PÉTER
Vásárhelyi István 1978 és 1989 között a Rozmaring Mgtsz-nél töltött be különböző vezető pozíciókat. 1992 és 1995 között a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Rt. vezérigazgatója. 1995-től ügyvezetője, 2000-től cégvezetője, majd 2006-tól újra ügyvezetője a Roza-Porta Kereskedelmi Kft.-nek. 1995 és 2002 között az ÁPV Rt. felügyelőbizottsági tagja, 2000-ben a Képcsarnok Rt. igazgatóságának elnöke, 2001-2003 között ugyanitt a felügyelőbizottság elnöke. 2002-2004 között a Dunaferr Rt.-nél igazgatósági tag, 2002-től az ÁPV Rt. igazgatóságának tagja, elnökhelyettese, majd 2006. december 1-jétől az ÁPV Zrt. igazgatóságának tagja és elnöke. 2005-től a Hitelgarancia Zrt. igazgatóságának, 2006-tól a Graphisoft Zrt. igazgatóságának tagja. A Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítvány Kuratóriumának elnöke.
AZ ÁPV ÜZLETI TERVE
2007 2007 2007 (idő-
(terv) (várható) arányos tény)
Hozzárendelt vagyon
bevétel 76 73 1,5*
kiadás 77 73 10,2*
Saját vagyon
bevétel 5,9 6,1 2,2**
költségek, ráfordítások 5,9 5,4 1,6**
*Az első öt hónap, **az első négy hónap Forrás.-ÁPV Zrt.