A globális felmelegedés elleni küzdelemben a megújuló energiaforrások között is fontos szerepet kaphat a hazai nemesítésű energianád. Elterjesztése érdekében Tolnában megyében most teszik meg az első lépéseket.
Mostoha körülmények között is megél, egyszerűen termeszthető, jó áron eladható. Ráadásul, megújuló energiaforrásként alkalmas az úgynevezett fosszilis energiahordozók - szén, kőolaj, földgáz - kiváltására. Ha mindez széles körben a gyakorlatban is bebizonyosodik, a tatai energianád szép jövő előtt áll. Ezt reméli Dévai Dénes is, a növény nemesítésével, nagyüzemi méretekben történő termesztési technológiájának kidolgozásával és elterjesztésével foglalkozó budapesti székhelyű Nád MPS-H Kft. területi képviselője. Az őcsényi vállalkozó nemrégiben az országban az elsők között lakóhelyén szervezett bemutatót a tatai nádról, a helyi és környékbeli gazdálkodóknak. Az Együtt Őcsényért Egyesület összejövetelén dr. Gerzson László, a kft. kutatási és termelési igazgatója, valamint dr. Lévay Tibor kereskedelmi igazgató tartott előadást. A szakemberek tíz pontban foglalták össze, miért érdemes energianád termesztésével foglalkozni. Az előnyök között szerepel, hogy a növény kiválóan bírja a szélsőséges időjárást, a forróságot, vagy akár a mínusz harminc fokot. Nád létére jól tűri a szárazságot is, átmenetileg elviseli a belvizet. Megterem a kevésbé jó földeken, és mivel a vadak számára nem csemege, a vadkárokkal tizedelt szántföldi kultúrákkal szemben versenyelőnnyel bír. Telepítése során tápkockás palántákat ültetnek el, négyzetméterenként egyet. A növények később hatvan centi átmérőjű tövekké terebélyesednek. A növény a telepítés után két évig gondoskodást kíván, de ezután gyakorlatilag nem igényel ápolást. Azért sem, mert a sűrű növényzet nem gyomosodik, nincs jelentős kórokozója és kártevője sem. A 3-4 méter magas nádat a tél végén, tavasz elején érdemes betakarítani, amikor a szár megkeményedett, elszáradt levelei pedig lehullottak. A nádszálak vágása és bálázása hagyományos szántóföldi gépekkel elvégezhető, azaz a téli holt időszakban javítható a géppark kihasználtsága. A növény már a telepítés évében is hoz valamennyi termést. A termőre forduló ültetvényről pedig 20-40 tonna nádat lehet betakarítani hektáronként, akár húsz éven át. Egy tonna ára mintegy 8 ezer forint. A kft., amelynek tulajdonosai között van az egyik legnagyobb szakmai befektető cég is, tíz-húsz éves termeltetési szerződést kínál a gazdáknak, ami által kiszámíthatóvá és biztonságossá válik az energianád termelése. A növényt egyebek mellett biomassza-erőművekben lehet felhasználni. Megújuló energiaforrásként elégetésével csak annyi szén-dioxid jut a légkörbe, amennyit a növény élete során felvett. Azaz úgy lehet belőle energiát nyerni, hogy a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátása összességében nem nő. Húsz tonna energianáddal 12 tonna szenet, vagy 8 köbméter kőolajat, vagy 8-9 ezer köbméter földgázt lehet kiváltani.
Ki kell próbálni ezt az alternatív növényt is
- Az energianádnak is helye lehet az alternatív energianövények palettáján, ki kell próbálni a termesztését - mondta lapunknak Kővári László, a megyei agrárkamara elnöke, aki maga is részt vett az őcsényi tájékoztatón. A szakember ismeretei szerint az energianád nem a néhány hektáros gazdák növénye. Telepítése jelentős költséggel jár, amelyre viszont lehet támogatást szerezni. Kővári László kiemelte: Tolna megyében is vannak kevésbé jó adottságú területek, ahol a szárazságtűrő energianád termesztése jövedelmezőbb lehet a hagyományos szántóföldi növényekénél. Steinbach Zsolt