2007. július 5.
Júliustól már a teljes központi közigazgatási állományra kiterjed az új egységes teljesítményértékelés, amelyet a kormányzat személyügyi reformjának keretében januárban vezettek be. A változtatásoknak nincs vége ezen a területen: kormányzati körökben felvetődött a közszolgák fizetését meghatározó bértábla megszüntetése is, ami riadalmat keltett az érintettek körében.
Megkérdőjelezi a jogbiztonságot a közigazgatásban, hogy egy éven belül immár harmadszor módosulhat a közszolgálati szabályrendszer - mondta lapunknak a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. A napokban ugyanis Draskovics Tibor, a közigazgatási reform végrehajtását irányító tárca nélküli miniszter a közszolgálatban dolgozók fizetését 15 éve meghatározó bértábla megszüntetését javasolta. Fehér József szerint komolyan sérti a jogbiztonság elvét, hogy a törvények hatályos szövege mindössze egy fél évet bír ki változtatás nélkül. Utalt arra, hogy a második Gyurcsány-kormány hivatalba lépése után azonnal hozzányúlt a közszolgálati törvények juttatási rendszeréhez, akkor törölték el a kötelező állásfelajánlást, s tették lehetővé azt, hogy nemcsak a miniszterek, hanem a hivatalvezetők is elrendelhetnek létszámcsökkentést. A szakszervezet munkavállaló-ellenes intézkedésnek tartja, hogy ha az elbocsátott dolgozó a közszférában helyezkedik el, a végkielégítését vissza kell fizetnie, s azt is, hogy szakmai alkalmatlanságra hivatkozva is elküldhető a közszolga. Fehér szerint ez utóbbi értelmezhetetlen is, hiszen az alkalmatlanságnak már a felvételnél ki kell derülnie.
A köztisztviselői törvény július elsejétől életbe lépett módosításait az érdekképviselet többségében vállalhatónak tartja, hiszen a közszolgálati rendszer működésének szigorítását eredményezi, azt azonban kifogásolja, hogy miközben az úgynevezett bizalmi, politikai típusú megbízatások - mint például a politikai tanácsadó, főtanácsadó - ezután is az adott politikus személyéhez kötődnek, ugyanakkor köztisztviselői javadalmazással járnak. Kifogásolják azt is, hogy nem minden köztisztviselői állásra lesz kötelező a pályázat kiírása. Így továbbra sem pályázat útján választják ki a Köztársasági Elnöki Hivatal, a miniszterelnöki kabinet vagy az Országgyűlés Hivatalának munkatársait.
A szakszervezet ugyanakkor érthetetlennek tartja a közigazgatásban januártól bevezetett teljesítményértékelés körüli polémiát, hiszen nem újdonságról van szó. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény immár hat éve tartalmazza azt a szabályt, hogy évente minden köztisztviselőre kötelező teljesítménykövetelményeket megállapítani, s annak teljesítését értékelni, illetve díjazni kell. Mindazonáltal a probléma az utóbbival van, ugyanis ahhoz, hogy egy köztisztviselő több pénzt kaphasson, egy másiktól el kell venni. Ez a helyzet nem ösztönöz teljesítménynövelésre - állítja az érdekvédő, aki szerint csak akkor képzelhető el a teljesítményértékelés, ha a közszolgálat jelenlegi keresettömege növekszik. A teljesítményértékelés egész állományra történő kiterjesztését pedig azért tartja aggályosnak, mert úgy véli, legalább egy- éves tapasztalat birtokában kellett volna ezt megtenni. Indokként azt hozta fel, hogy vélhetőek vannak olyan vezető köztisztviselők, akik az év első felében - a munkájuk jellege miatt - akár 500 százalékot is teljesítettek, s várhatóan a második fél évben lazább lesz a terhelésük. Fehér József azt is megemlítette, hogy a konvergenciaprogram miatt kétséges a teljesítményösztönzőkre fordítandó többletforrás előteremtése.
"Több alkalommal egyeztettem a szakszervezetekkel a teljesítményértékelés bevezetéséről, s az ütemtervet is közösen fogadtuk el decemberben, ezért meglep a kifogásuk" - ezekkel a szavakkal reagált a fentiekre Szetey Gábor lapunknak. A kormányzati személyügyekért felelős államtitkár szerint a teljesítményértékelés díjazására nincs szükség többletforrásra, mert a keret eddig is rendelkezésre állt, csak a vezetőknek - bár mindig is tisztában voltak beosztottjaik teljesítményével - nem volt arra kényszerük, hogy ilyen módon adjanak visszajelzést munkájukról.
Szetey Gábor: Köztisztviselőnek gondolom magam
Jogi értelemben, hivatalosan ugyan nem vagyok köztisztviselő, lélekben azonban közhivatalnoknak gondolom magam - mondta lapunknak Szetey Gábor. Az államtitkárt azért kérdeztük, mert a hét végi köztisztviselők napjának központi rendezvényén úgy fogalmazott: egy éve köztisztviselő. Az államtitkár helyénvalónak tartja kijelentését, amellyel elismerését akarta kifejezni, azt, hogy csak egy éve dolgozik a közszolgálat világában, amiről egyfelől azt látja, hogy mennyire nemes, másfelől viszont nehéz. Arra a felvetésre, hogy a köztisztviselőknek szóló köszöntőjében azt mondta: a magyar közalkalmazott pótolhatatlan, nem politikai csereszabatos, nem a pártokra, hanem a nemzetre, a hazára, a magyar köztársaságra teszi le az esküt, Szetey anynyit mondott: nyelvbotlás volt, köztisztviselőt akart mondani. Információnk szerint egyébként Kiss Péter kancelláriaminiszter helyettesének szemelte ki Szeteyt, aki erre vonatkozó kérdésünkre annyit mondott: a miniszter várhatóan rendkívül gyorsan és pragmatikusan dönt ebben az ügyben is, de ma még nem lehet pontosan tudni, kinek milyen felelőssége lesz a kancellárián. Az államtitkár mindazonáltal összkormányzati típusú feladatok ellátására készül. Kun J. Erzsébet
