Tíz éve nem volt annyi tűzeset, mint vasárnap -Dél-Európában is sok erdő gyulladt meg
Kétszáz tűzesethez riasztották a tűzoltókat a tegnapi nap folyamán. Főként Pest, Bács-Kiskun és Veszprém megyében lángoltak erdők, bozótosok. A tűz kipattanásának a legtöbb esetben mesterséges oka van, azonban a természetes körülmények, elsősorban a száraz és meleg levegő kedvez a lángok terjedésének.
Tegnap folytatódott a már a hét végén elkezdődött tűzesetek sorozata. Mintegy kétszáz alkalommal riasztották- a tűzoltókat hétfő reggeltől délutánig az ország területén. Főként Pest, Bács-Kiskun és Veszprém megyében lángolnak erdők, bozótosok - jelentette be a katasztrófavédelem szóvivője. Dobson Tibor elmondta: Nyárlőrincen és Inárcsnál, az M5-ös autópálya közelében a legmagasabb, ötös kiemelt riasztással vonultak a helyszínre a tűzoltók. Dobson közlése szerint Inárcs közelében az aljnövényzetben pislákoló parázs éledhetett fel, ezért kapott lángra a vasárnapi tűz után megmaradt erdőrész. A vasárnap kipattant tüzek közül többet csak hétfőre sikerült eloltaniuk a tűzoltóknak. Ez történt a Bács-kiskun megyei Nyárlőrincnél, ahol több mint 300 hektárnyi erdő kapott lángra. Hétfő hajnali három órára sikerült eloltani a Vas megyei Porpác melletti erdőtüzet, amely még szombat délután keletkezett, és közel 40 hektárra terjedt át.
A 7-es főúton 11 órától rövid időre le kellett állítani a gépjármű forgalmat, mert lángra kapott a tarló, és a füst miatt rosszak voltak a látási viszonyok. Várpalotán, Tápióbicskénél négyes fokozat mellett oltották a 60-80 hektáron pusztító lángokat. Tatabánya és Szárliget között a zajfogó fal és a vasúti töltés partoldala gyulladt ki, az utasoknak a polgári védelem osztott vizet.
Személyi sérülésről nem érkezett információ.
Magyarországon még nem volt olyan intenzív tevékenységet igénylő tűzveszély, mint vasárnap - mondta lapunknak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Dobson Tibor tájékoztatása szerint csak ezen a napon ötszáz kisebb-nagyobb szabadtéri tűzhöz kellett kivonulniuk a tűzoltóknak országszerte. A tűzesetek közül tíz volt kiemelt,
ötös fokozatú. Szinte valamennyi szolgálatban lévő tűzoltó dolgozott.
Dobson azt mondta, az elmúlt tíz évben nem emlékszik olyan napra, amikor ennyi avar- és erdőtűz lett volna. Z. M.
Drága ez a hőség
488 millió forint többletköltséget okozott eddig az első becslések szerint a nyolc napja tartó harmadfokú hőségriasztás. A hőségriadó miatt fokozottabb, a dolgozók munkavédelmére vonatkozó előírásokat a munkáltatók fele megszegte. Ezzel az eredménnyel zárult az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet vizsgálata. Várhatóan 7,6-re csökken keddre az UV-B sugárzás, ám ez az érték még mindig a magas, figyelmeztetési határ fölött van.
Az ültetett facsoportok nagyobb veszélynek vannak kitéve
Néhány hete Dél-Franciaországban, a közelmúltban Görögországban - most éppen Athén mellett - égtek az erdők, tegnap pedig Bulgária délnyugati részén repülőgépekkel oltották a rekord meleg miatti tüzeket. Magyarországon egyetlen napon, tegnap kétszáz helyen csaptak fel a lángok. Vajon azt jelenti-e ez, hogy nekünk is hozzá kell szoknunk: ahogy Dél-Európában, úgy Magyarországon is menetrendszerűen bekövetkeznek az erdő- és bozóttüzek kánikula idején? - Noha a legtöbb esetben mesterséges, azaz emberi oka van a szabadtéri tűzeseteknek, a jelenlegi természeti körülmények, a meleg, a szárazság és a szél kedveznek a lángok terjedésének - mondja lapunk kérdésére Szalai Sándor éghajlatkutató.
Márkus Ferenc, a WWF Magyarország zöld szervezet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ültetett, homogén erdők inkább ki vannak téve a tűz pusztításának, mint a honosak. Ez a helyzet többek között az alföldi tájidegen fenyvesekben és akácosokban, melyeket a kiirtott tölgyerdők helyett telepítettek.
Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője elmondta: a hazai tüzek döntő többsége felelőtlenség nyomán keletkezik, ritkábban szándékos gyújtogatás a kiváltó ok.