Néhány nap verőfényes forróság, és az utak mentén álló fákon máris a kiszáradás jeleit véljük felfedezni. - Veszélybe kerülhetnek erdeink? - Limp Tibort kérdeztük a Kisalföldi Erdőgazdaság győri erdészetéről.
Elsősorban az új telepítéseket sanyargatja a hőség és az aszály, látványos pusztulásról azonban szerencsére nem kell még beszámolni – tudtuk meg az igazgatótól. - Az
viszont már látható, hogy néhány idei erdősítés a túlélési képessége határán van — tette hozzá.
Az idősebb, mélyebben gyökerező erdőket egyelőre nem fenyegeti a kiszáradás veszélye, még ha mutatkoznak is rajtuk a tikkadtság jelei. Az aszályos évekre a hazai erdők az évente képződő fatömeg csökkenésével válaszolnak.
A győri erdészet évente mintegy 130 hektár erdőt telepít újra, közte nagyjából 10-10 hektár a tölgy és a kőris, húsz a fenyő, harminc a hazai nyár - nemes nyarat már csak keveset ültetnek -, a harminc hektárról letermelt akácot pedig sarjról hagyják megújulni. Sok az ártéri terület, ezért nemcsak az aszály, hanem a kiszámíthatatlanul érkező árhullámok is veszélyeztethetik a telepítéseiket. Helyi specialitás, hogy a túlélési esély a folyók hordalékának minőségétől is függ: mind a Rábán, mind a Dunán érkezhet olyan árhullám, amelyiknek a mikronméretű lebegő hordaléka eltömíti a csemeték leveleinek légző-nyílásait.
Az áradás viszont az idén elmaradt. Limp Tibor elmondta, ötvenéves, gyermekkora óta járja az ártereket, de arra még nem volt példa, hogy ilyenkor egy szúnyog se csípje meg.
- Az aszályos időjárás miatt elszenvedett károkról őszre tudunk csak reális képet adni - fejezte be tájékoztatóját az erdészet igazgatója.
CS. E.