Az uniós erdő-újratelepítési támogatások is busás hasznot hoznak
Sürgősségi állapotot jelentettek be Délkelet-Olaszországban, ahol az elmúlt hetek erdőtüzeiben 9000 hektár növényzet pusztult el, ebből 4500 hektár természetvédelmi területen. A rendőrség valóságos hajtóvadászatot indított a gyújtogatók után, miután számtalan helyen tárgyi bizonyítékokat találtak arra, hogy a tüzet készakarva okozták. A gyújtogatás nagy üzlet
Feltételezett gyújtogatót vettek őrizetbe tegnap Olaszországban, aki a rendőrség szerint egyik fő felelőse lehet a Peschici környékén napokig pusztító erdőtüzeknek. Gondatlanságból elkövetett többszörös emberöléssel, gyújtogatással, rongálással gyanúsítják. A férfi elfogásával egy időben érkezett a hír, hogy a genovai kórházban életét vesztette tegnap egy hatvanéves férfi, aki Peschiciben égett meg, ő a tűzvész negyedik halálos áldozata.
Mint arról beszámoltunk, Délkelet-Olaszországban hetek óta erdőtüzek tombolnak, egyszerre több száz helyre riasztották a tűzoltókat. Emberek százainak kellett elhagyniuk otthonukat, több ezer turistát mentettek ki a veszélyeztetett területekről, sokan minden értéküket hátrahagyva menekültek, s körülbelül ötezren megszakították nyaralásukat, és hazautaztak. Az eddigi adatok szerint a kár meghaladja az egymilliárd eurót, 250 milliárd forintot, az ország délkeleti területén a miniszterek tanácsa sürgősségi állapotot jelentett be.
Az erdészek és a rendőrség valóságos hajtóvadászatot indított a gyújtogatók ellen, a Corriere della Sera szerint az erdőtüzek több mint 90 százalékát készakarva okozták. A lap nyilvánosságra hozta az olasz WWF (Természetvédelmi Világalap) tanulmányát is, amelyben az áll: az elmúlt hetekben több mint 9000 hektár vegetáció semmisült meg, ebből 4500 természetvédelmi területeken. A szervezet adatai szerint az előző fél évszázadban négyszeresére nőtt a leégett erdőterületek nagysága. A WWF egy úgynevezett fekete térképet állított össze az elpusztított területekről, amely szerinte egyértelműen bizonyítja a szándékos gyújtogatást.
Olaszországban akár tízéves börtön is kiszabható az ilyen bűncselekményekért, mégis minden nyáron pusztít a tűz. A bíróság csak a tetten ért elkövetőket tudja elítélni - adta hírül a távirati iroda. Az erdőtűz nagy üzlet, állítják a szakértők, a felégetett talajon ugyanis 15 évig tilos a növénytermesztés, így aztán gyújtogatással könnyen lehet új beépíthető területet teremteni. A leégett erdő rehabilitációjában is nagy pénz van: egy hektár újratelepítése kétezer eurót kóstál, és az olasz kormány csak tavaly 32 milliót költött erre a célra.
Sokkal szigorúbb büntetést követel a gyújtogatókra a Codacons olasz környezet- és fogyasztóvédelmi szövetség, amely kétezer eurót (félmillió forintot) ajánlott fel minden olyan fényképért, amelyen munka közben látni a gyújtogatókat. Carlo Rienzi, a szervezet elnöke azt kérte a kormánytól: növeljék a háromszorosára a büntetés mértékét, és törvénnyel tiltsák meg, hogy a leégett területeket ipari befektetés céljára adják el. A katolikus egyház is megszólalt az ügyben: „Isten és az ő teremtményei ellen fordul az, aki szándékosan gyújtogat" - mondta Giovanni Cheli bíboros.
Európa mediterrán vidékein eközben tovább tombolnak az erdőtüzek, Costas Karamanlis görög miniszterelnök segítséget kért Oroszországtól a lángok megfékezésére. Vladimír Poutine orosz elnök tegnapra ígérte tűzoltó repülők érkezését a veszélyeztetett görög területekre - adta hírül az AFP. Görögországban eddig három idős ember életét követelte a katasztrófa. Boszniában, ahol egy rezervátumot vészesen megközelített a tűz, és Szerbiában, ahol hatvan kilométeres sávban pusztítanak a lángok, sürgősségi állapotot hirdettek.
A mediterrán övezethez képest Magyarországon szerencsére csak szórványos erdőtüzekről beszélhetünk, amelyek gyakorisága megnő a hosszan forró időszakokban – nyilatkozta lapunknak Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelemmel foglalkozó szakembere. Mint mondta, fokozottan tűzveszélyesek a tájidegen fafajok, így például az alföldi homokra telepített fekete vagy erdei fenyvesek. A természetes erdőktől eltérően ugyanis ezekről a területekről hiányzik a természetes élőhelyek ökoszisztémája, így például azok a talajlakó élőlények, amelyek az összegyűlt tűleveleket eltakarítanák, így azok akár egy eldobott cigarettától is lángra gyúlhatnak. Az egykorú, homogén állomány sokkal könnyebben leég, mint a vegyes területek, és utóbbiaknál csak sokkal nehezebben tudják kiheverni az ilyen katasztrófát. Kaliforniában például, ahol igencsak gyakoriak az erdőtüzek, észrevették, hogy a kevésbé homogén vagy idős, kevés aljnövényzet övezte fák megállítják a lángok terjedését.
Az erdőkben keletkezett kár mértéke elsősorban az erdő korától függ, a fiatal fenyvesek például - leérő ágaik miatt - teljesen kiéghetnek. Idősebb erdők esetén nagyon nehéz és hosszadalmas munkával a faanyag még megmenthető. G. Juhász Judit