A hetekig tartó szokatlanul magas hőmérséklet megcsúfította a kertek, parkok növényvilágát. Sokan úgy vélik, ez már a globális felmelegedés és az elsivatagosodás egyik előjele. Forgách Balázs természetvédelmi szakember szerint az élővilág hihetetlenül alkalmazkodó.
Magyar Mária - Tény, hogy a júliusi hőhullám fokozottabban megviselte a növényzetet, de visszafordíthatatlan károsodás nem történt - nyugtat meg azonnal Forgách Balázs, a Körös-Maros Nemzeti Park Battonyától Bélmegyerig terjedő természetvédelmi tájegységének vezetője. Személyes véleménye - amit egyébként tapasztalatai is alátámasztanak -, hogy nem kell tartanunk végzetes katasztrófától.
Tréfásan megjegyezte, hogy amíg Grönland nem zöldül ki, vagy Skócia partjáig nem fagy be az Atlanti-óceán, addig nekünk sincs félnivalónk.
- Az időjárás mindig is ingadozott, csak ami már elmúlt, azt hajlamosak vagyunk elfelejteni - véli. - Húsz évvel ezelőtt például rendkívül kemény tél volt, mínusz 26-28 fokkal. Bennem azért maradt meg ennyire, mert akkor voltam katona.
A mezőgazdaságban dolgozók talán jobban emlékeznek az 1981 és ''95 közötti időszakra, amikor számos aszályos évet írhattunk. Az elmúlt három esztendő pedig jóval csapadékosabb volt az átlagnál. Ezzel szemben most az enyhe, csapadékmentes tél után száraz április következett, amit a májusi és a júniusi esők nem tudtak megfelelően pótolni. Erre jött a júliusi kánikula, s mindez együtt nem volt jó hatással az élővilágra. Ezt nemcsak a növények sínylették meg, a vízhez kötődő állatvilág is kisebb számban fordult elő az idén.
Természetesen ez nem jelent fajkihalást vagy effélét, hiszen az az élővilág, amit nekünk meg kell őriznünk, ekkora klímaváltozást még elbír. Forgách Balázs konkrét példát is említ. Azon a tájegységen, amit irányít, rendszeresen folyik békamentés tavasszal, s míg tavaly 63 ezer kétéltűt mentettek át, addig ebben az évben mindössze 20 ezer volt a számuk.
- Már akkor mondtam a kollégáimnak: figyeljétek meg, ez a nyár szárazabb lesz a tavalyinál - magyarázza. - Tizenkét éve dolgozom itt, s a tapasztalat segít az efféle bölcsességekhez. Kevesebb fiókájuk született a mi vidékünkön költő vízimadaraknak is, de ettől sem borul fel e tájegység élővilágának egyensúlya.
- Ez például egy szikes puszta - mutat a tájegységéhez tartozó kígyósi területekre. - Hozzá van szokva a nagy szárazsághoz és az állóvizes időszakokhoz is. A most megsárgult növényzet hamar erőre kap egy kiadós, 20-25 milliméteres csapadéktól. Szinte egyik hétről a másikra képes kizöldülni a terület, ha az időjárás kedvezőre fordul. Az utóbbi néhány, kevésbé meleg nap, hűvös éjszaka máris "letette névjegyét". Reggelente párás volt a levegő és harmatos az aljnövényzet. Amit egyébként mesterségesen tenni tudunk a szárazság ellen, az a télen összegyűlt vízmennyiség megtartása. Ez a műtárgyakból való pótlást jelenti, persze ennek is van határa. Egyetlen év sorozatosan előnytelenül alakuló időjárási viszonyaiból azonban - amilyen eddig az idei is volt - még nem szabad messzemenő következtetéseket levonnunk. Az emberekben hamar kialakítható a pánikhangulat, ha felnagyítunk dolgokat. Aki járatos a földtörténeti kérdésekben, tudja, mennyi szélsőséges helyzeten vagyunk már túl. Szerencsére az élővilág hihetetlenül alkalmazkodó. Csak nekünk, embereknek kell megszoknunk, hogy a vízhez kötődő növény- vagy állatfajok a csapadékosabb időszakokban szaporábbak, szárazság esetén pedig kevésbé. Ettől azonban még nincs itt a világvége.
Csapadékosabb időszakban a vízhez kötődő növény- és állatfajok szaporábbak. Néhány szélsőséges időjárású év még nem okoz visszafordíthatatlan természeti károsodást.
A erdősítés tovább javítja a térség mikroklímáját
Mint Forgách Balázs elmondta, az egyik fő feladatuk, hogy a védett területen belül fokozatosan visszaállítsák az eredeti természeti környezetet. Ennek érdekében 2004 óta - évente 6-7 hektáron - végeznek erdőtelepítést. Magról vetett, őshonos fafajokkal, elsősorban kocsányos tölggyel ültetik be az állami tulajdonban lévő, területükhöz tartozó szántókat. Mindez nemcsak a tájképet javítja, de a klíma szempontjából is előnyös, hiszen óriási mennyiségű szén-dioxidot képes megkötni, s pozitívan befolyásolja a térség mikroklímáját.