2007. 7. 30.
KUNFEHÉRTÓ Problémás lesz az újratelepítés, a terület csak három évtized múlva állhat helyre
Vasárnap reggelre sikerült megfékezni az utóbbi idők legnagyobb hazai erdőtüzét Kunfehértó és Kéleshalom mellett.
A helybéliek szerint legalább 1500 hektár erdő égett le és kárt szenvedett az ősborókás is. Hivatalos becslés még nincs, de a kár vélhetően a milliárdos összeget is bőven meghaladja. Örömhírrel szolgálhatok: a tüzet eloltottuk! – jelentette vasárnap délelőtt tudósítónknak Babud Jenő, kiskunhalasi t?zoltóparancsnok. A megkönnyebbültség érthető: a lánglovagok és segítőik négy napon keresztül küzdöttek az utóbbi idők legpusztítóbb erdőtüzével. A lángok szerdán délelőtt csaptak fel csaknem egy időben, négy helyszínen. Az első hivatalos becslések szerint 600-800 hektáron égett az erdő, a környéket ismerő helybéliek szerint viszont legalább 1500 hektárról kell beszélni.
Csak azoknak az erdőtulajdonosoknak a területén összesen több mint 900 hektár égett le, akikkel én beszéltem – panaszolta, például, a kunfehértói Szabó László, aki szintén károsult: 100 hektár fenyőerdeje veszett oda. A kéleshalmi oldalon további 35 hektárnyi területe van, ezt csütörtökön nagy erőfeszítések árán sikerült megmenteniük. A gazdával pénteken a területre is kilátogattunk. Erdeje továbbra is áll, ám meglehetősen szürreális képet mutat: a csupasz törzsek feketén merednek az ég felé, a talaj szürke, néhol bokáig ér a hamu.
Mikor ott jártunk, itt-ott még füstölt néhány fa, egy helyütt pedig a tűzoltóknak is be kellett segítenünk – homokot lapátolva fojtottuk el a fellángoló tüzet. Egy társammal vásároltam az erdőt néhány éve befektetésként, hogy nyugdíjas éveimre legyen egy kis pluszjövedelmem. Ebből már nem lesz semmi, a károm több tízmillió forint. Még ennél is nagyobb gond, hogy az erdőtörvény értelmében két éven belül el kellene végeznünk az újratelepítést, ami hektáronként 400 ezer forint. Most mondja meg, honnan vegyek én 40 millió forintot?!
Állami segítség nélkül a tulajdonosok többsége nem tud eleget tenni törvényi kötelezettségének – magyarázta keserűen a tévéműszerészként dolgozó Szabó László – megjegyezve, hogy ha minden optimálisan zajlana, a táj akkor is 30 év múlva nyerhetné vissza mostani képét. Szerinte átlagban hektáronként egymillió forint veszteséggel számolhatnak a tulajdonosok, ami azt jelenti, hogy az összes kárérték bőven meghaladja az egymilliárd forintot – és ebben az oltás költségei nem szerepeltek.
Pontos számot nem tudok mondani, becsléseink szerint mintegy 200-250 hektárnyi állami területen pusztított a tűz, ám szerencsére nem mindenhol égett ki teljesen az erdő – mondta lapunknak a Kefag Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. Szabó Tibor – az anyagi kárról szólva – elmondta: a részletes felmérés még nem kezdődött meg, de előzetesen ők is hektáronként egymillió forintos kieséssel számolnak. – A július 2-ai balotaszállási tűzesetben mintegy 90 hektár erdőnk égett le. Ott a közvetlen kárral és a helyreállítás költségeivel együtt 90 millió forint a veszteségünk. Sajnos állami forrásból sok segítségre nem számíthatunk, ezeket az összegeket nekünk kell kigazdálkodnunk – tette hozzá az igazgatóhelyettes. A helyreállítást nehezíti, hogy a terület nagyobb része fenyőerdő volt. Itt sarjaztatással nem lehet megújítani az állományt, mint a lomberdők esetében. Szabó Tibor hangsúlyozta azt is, hogy a kunfehértói önkormányzat és a több száz önkéntes segítsége nélkül szinte lehetetlen lett volna megfékezni a tüzet.
A tűz okával kapcsolatban számos találgatás, vélemény hangzott el az elmúlt napokban. Babud Jenő tűzoltóparancsnok szerint az a tény, hogy a lángok egy időben négy helyről terjedtek szét, arra utal, hogy szándékos gyújtogatás történt. – Ugyanakkor, tekintve, hogy az utóbbi évek legnagyobb szárazsága van, lehet, hogy mindez csak a véletlen műve – tette hozzá. A tűzoltóbázison nem hivatalosan az is elhangzott, hogy a tűzszakértő előzetes véleménye szerint egy kéleshalmi kilátó tövében volt az egyik tűzfészek. Akárhogy is: a tűzoltók és a tulajdonosok szerint is számos tanulsággal kell szolgáljon az eset. Előbbiek arra panaszkodtak, hogy tűzvédelmi szempontból nonszensz, hogy több ezer hektáron gyakorlatilag egybefüggőek az erdőterületek, nincsenek köztük komoly védőtávolságok. Utóbbiak pedig az állami szerepvállalást emlegetik mondván: az erdők tűzvédelmére és a gazdák kárpótlására a központi költségvetésből kellene pénzt fordítani. Jellemző – mondják –, hogy biztosítást szinte senki nem kötött az erdejére, hiszen ennek mértéke évi 30 ezer forint körül van hektáronként, ami irreális.
Németh Vendel, a Dél-Erdő erdészeti iroda vezetője lapunknak úgy vélekedett, hogy az erdőtüzek által okozott anyagi és természeti károkat tekintve jóval gazdaságosabb lenne egy technikailag jól felszerelt – többek között helikopterrel, terepjáró tűzoltóautókkal ellátott – dél-alföldi tűzoltóbázis létrehozása, mely hatékonyabban és gyorsabban tudna reagálni külterületi tüzek esetén. Ha ennek fenntartáshoz területarányosan a gazdák is hozzájárulnának, az nem terhelné meg túlságosan a költségvetést sem. A szakember szerint azt is érdemes lenne megfontolni, hogy az erdőket a jövőben mozaikszerűen, más növényi kultúrákkal egymástól elválasztva telepítsék.
