Még mindig nem tudható pontosan, mekkora a kárt okozott a minapi tűz az ásotthalmi szakiskola erdejében. A bajai út mellett a napokban sikerrel „fogta meg" a talajon terjedő lángokat az erdőgazdaság fönntartotta tűzgátló sáv, azaz tűzpászta - több száz hektáros fenyőerdőt mentve meg a fölperzseléstől.
Csongrád megye még szerencsés is volt - ha egyáltalán lehet szerencséről beszélni az erdőtüzekkel kapcsolatban. Nálunk a legnagyobb tűz az ásotthalmi szakiskola területén pusztított, mintegy hét és fél hektár erdőt semmisítve meg részben vagy egészben. Ez is nagy terület, de például Bács-Kiskunban közel ezer hektár égett le. - Hogy a kár pontosan mennyi az ásotthalmi esetben, még nem lehet tudni; két és fél, három és fél millió forint közé tehető - mondja Nagy Zsolt, a Csongrád megye erdeit tekintve is illetékes Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal osztályvezetője. Teljes körű fölmérést még nem végeztek, nem is végezhettek, mert még mindig nem derült ki, hogy a tűz károsította állomány mekkora részét pusztították el valóban a lángok, s mennyi az, ami még újrasarjadhat. A megmaradásra a lombos fáknak van legnagyobb esélyük. A tűzvész hevességére jellemző, hogy - bár a fenyők esetében a tíz-harminc éves állomány a legveszélyeztetettebb, mert koronájuk közel van a talajhoz, ahonnan fölcsapnak a lángok - félszáz éves fák is károsodtak itt. Ezek koronájába ugyan nem tudott feljutni a tűz, de törzsük olyan erősen megégett, hogy mind többükről derül ki: nem hajt ki többé. Hetek, hónapok múlva dől el, mennyi fa marad meg.
A tragédia oka még mindig nem pontosan tisztázott, ami a legvalószínűbb; eldobott cigarettacsikk okozta.
Tűz ellen - legalábbis szerencsés esetekben - van orvosság. – A bajai út mellett épp a közelmúltban „fogott meg" egy erdőtüzet az általunk kialakított, karbantartott tűzvédő pászta - mondja Fazekas József, a Dalerd Zrt. vezérigazgató-helyettese. A tűzvédő pászta jó három méter széles, föltárcsázott sáv az erdő mellett. Növényzetmentes, s így megakadályozza, hogy az avartűz továbbterjedve elérje az erdőt. Korábban állami támogatással tartotta karban területén a tűzvédő sávot a Dalerd, most már saját pénzből. De máshogyan is lehet védekezni a tűz ellen - legalábbis egyes esetekben. Mivel leggyúlékonyabb a fenyő, az erdőgazdaság a kitermelt fenyveseket úgy fásítja újra, hogy foltokban, sávokban lombos fát rák helyükre. Ezek megfogják a terjedő erdőtüzet, s a lángok nem terjednek a végtelenségig.
Az elszenesedett törzseket, a tuskókat ki kell termelni, teljes talajelőkészítést végezni, a területet csemetékkel újra beültetni, s azokat folyamatosán gondozni. A helyzetet súlyosbítja: a tűz a humuszt is kiégeti a talajból, és pótlására - a területek nagysága miatt - nincs lehetőség. Minél többször pusztítanak el egy területet emberi felelőtlenség miatt a lángok, annál nehezebben éled újra.
A TŰZOLTÓK KÉSZEN ÁLLNAK A legnagyobb kár az ásotthalmi szakiskola erdejében keletkezett. Ezen kívül egy Rúzsa melletti fenyvesben, egy szatymazi akácosban, és egy Derekegyház környéki területen is több millió forintos károkat okozott a közelmúltban a tűz - tudtuk meg Szöllősi Sándortól, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjétől. A tűzoltók továbbra is készenlétben állnak. Az erdőkre nem jellemző az öngyulladás: ha csak a villámcsapást nem számítjuk, szinte kizárólag emberi felelőtlenség - lásd: eldobott cigaretta; napsugarakat vonzó üvegcserép -, vagy a továbbra is érvényben lévő tűzgyújtási tilalom megszegése miatt kapnak lángra. De évekkel ezelőtt már gyújtogatás is okozott erdőtüzet a megyében.