Milliárdokat emészt fel az aszályban és tűzben elpusztult fák pótlása Büntetés fenyegeti a pórul járt tulajdonosokat
Ha nem segít az idén elpusztult erdők gazdáinak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a közeljövőben spekulánsok vásárolhatják fel a károsult területeket.
A vonatkozó törvény előírja, hogy a tulajdonosnak két éven belül meg kell kezdenie az elpusztult erdő újratelepítését. Ez azonban hektáronként félmillió forintba is kerülhet, amit a bajba került gazdák képtelenek előteremteni. Így akár az is elképzelhető, hogy szorult helyzetükben a tulajdonosok az újratelepítés és a büntetés elől menekülve eladják erdeiket.
Dél-Európa több országában a nyomozó szervek azt gyanítják, szándékos gyújtogatás következménye volt a közelmúltban tapasztalható rengeteg tűz, amelyek óriási károkat okoztak Olaszország, Spanyolország és Görögország erdeiben. Az említett országokban a leégett erdő 15 évig nem vonható gazdálkodás alá, így príma terepévé válik az ingatlanberuházóknak. Ezért számos európai országban tüntetésekkel próbálják meg elérni, hogy a jövőben az erdők helyén ne lehessen építkezni. Magyarországon szántóból lehet erdő, vissza azonban már nagyon nehezen fordítható a folyamat, csak ha a szakhatóság hozzájárul, s a tulajdonosnak akkor is hektáronként kétmillió forintot kell fizetnie. Vagyis külföldön nyerészkedés céljából, idehaza viszont passzióból gyújtogatnak s tesznek kárt a hazai erdőkben. A tűz által 50-60 év munkája válik füstté.
A tűz, az aszály ellen biztosításokkal védekezhetnének az erdőgazdálkodók. Ám az egyik legnagyobb probléma éppen az, hogy a tulajdonosok java része nem képes fizetni a magas díjtételeket. Magyarország kétmillió hektárnyi erdejéből mindössze 20 ezer hektárra kötöttek kárbiztosítást. A legolcsóbb biztosítási konstrukció hektáronként pár ezer forintnál kezdődik, a legmagasabb összeg viszont elérheti a 30 ezer forintot is. A Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. esetében (amelynek 63 ezer hektár erdeje van) például a biztosítás összege minimálisan is megközelítheti a 100 millió forintot, de a magasabb díjtételeknél akár a kétmilliárd forintot is elérheti. Mind emellé társul az, hogy a biztosítások sem érnek sokat, hiszen a kifizetett kárösszeg átlagban hektáronként 50 ezer forint, míg egy hektárnyi erdő pótlása ennek a tízszeresébe kerül. Az uniós támogatásokból ugyan telhet majd erdőpótlásra, de könnyen elképzelhető, hogy addig még évek múlnak el - ahogy Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke fogalmazott – „mire megszokná a tehén a legelőt, addigra el is pusztul".
Miközben az erdők gyakorlatilag közfunkciót „látnak el", a fenntartás költségei kizárólag a vállalkozó vállát nyomják. A júliusban leégett 3000 hektár s az aszályban elpusztult további 12 ezer hektár erdő pótlása hozzávetőlegesen 7,5 milliárd forintos terhet ró a gazdálkodókra. Ráadásul még azzal is számolniuk kell, hogy ha két esztendőn belül nem fognak hozzá a telepítéshez, büntetést kapnak az államtól, s őket terheli a fakitermelésből származó nyereség elmaradása is. Félő tehát, hogy ha a kormány nem lép gyorsan, a gazdálkodók egy része a horribilis költségek elől menekülve arra kényszerül, hogy áron alul értékesítse az erdejét, vagy netán ingyen váljon meg a teherré vált tulajdonától. Mivel a kárt szenvedett erdők 80-90 százaléka magántulajdonban van, érdekvédelmi szervezetük, a MEGOSZ több kárenyhítési javaslatot is eljuttatott a múlt héten Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek. Mint azt Luzsi József elnöktől megtudtuk, kérelmükben külön támogatást kémek többek között az erdőkárok felszámolására, de a kedvezményes bankhitel lehetősége, a vis maior keret megnyitása,
valamint a foglalkoztatási szabályok bevezetése az erdőgazdálkodásban is szerepel benne. Velkei Tamás