A Homokhátság-programhoz leporolták a mérnökök régi tervét
Több mint egy évtizede készülnek tanulmányok a Duna-Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodásának megoldására, lényegi eredmény mégsem született.
Most ismét felmelegítették egy Duna-Tisza-csatorna megépítésének ötletét, aminek zászlóvivője a magát a kormányzat és a fejlesztéssel foglalkozó intézmények között „hídképző" szervezetként aposztrofáló konzorcium. A csatorna megépítését a zöldszakemberek elhibázott döntésnek vélik.
Egy, az Innoreg által készített előtanulmány az alapja a Közép-magyarországi Régió fejlesztési stratégiájának, amely alapján EU-s forrásokból már 2011-ben megkezdődhet a Homokhátságprojekt - nyilatkozta Nacsa János, az Innoreg Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség igazgatója az MTI-nek. Eszerint a biztos jövőt egy, a Dunát a Tiszával összekötő csatorna kiépítése jelenti, amivel - az igazgató szavaival élve - leküzdik a mezőgazdasági termelést veszélyeztető vízhiányt, hogy a növénytermesztők öntözésre rendezkedhessenek be. A klímaváltozás miatt sivatagosodó Homokhátság rehabilitációját és jövőjét azonban sokan, másképp látnák szívesen. - A Duna-Tisza-csatornának nincs értelme - vélekedik Droppa György, a Duna Kör vezetője. Az ügyvivő már a múlt században is hadba szállt véleményével a Homokhátság természetvédelmi értékeinek megőrzéséért. „Más módon kell megoldani a hátság problémáját, mivel tudni kell, hogy a Tisza eddig sem volt és ezután sem lesz hajózható" - vélekedett Droppa György. Az új csatornával ugyanis a vízügyi szakemberek egyik álma is valóra válna, vagyis hajózható lenne a Dunát a Tiszával összekötő kanális. A Duna Kör szakembere a megoldást a szárazságtűrő növények betelepítésében látja.
Hasonló véleményen van az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja is. Kajner Péter kifejtette: - Elhibázott döntés lenne a csatorna kialakítása, amivel a vizet csupán innen oda és onnan ide vezetnék, amivel nem lenne több víz, és az egyik folyón jelentkező árvíz lefolyása sem lenne sokkal lassabb, ha azt a csatorna segítségével apasztanák. A környezetgazdálkodási szakember megoldásként említette az ártéri tájgazdálkodás, a víztározók és az ehhez illeszkedő mezőgazdasági szerkezet kialakítását. Kajner rávilágított: az öntözés, azaz a víz kiemelése a folyókból, nem a legjobb megoldás akkor, amikor éppen aszályos időszak sújtja az országot. Arról nem is beszélve, hogy a sok évtizeddel ezelőtt elkészült beruházások a nagy alföldi csatornák megépítésével létrejött öntözési kapacitást sem használják ki.
A kormány legutóbb nyilvánosságra hozott kiemelt fejlesztései között szerepel a „vizek mennyiségi és minőségi védelmének fejlesztése a Duna völgyében", ami érinti a Duna-Tisza közi Homokhátságot is. Ebben tervezett tározók, valamint természet közeli vízrendezési fejlesztések egyaránt szerepelnek. A projekt első üteme egyelőre nem számol az új csatornával, de annak apropóján több nyilatkozó is a kanális megépítését tartja a következő lépésnek. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az ügyben megkeresésünkre annyit közölt, kormány-előterjesztés készül a Homokhátság fejlesztésére, amely az ősszel kerül nyilvánosságra. Pilári Darinka
KIS CSATORNATÖRTÉNET. A Tiszát a Dunával öszve kaptsoló ujj hajókázható tsatorna megépítésére báró Dillher 1715-ben őfelségéhez felterjesztést nyújtott be. A Pest és Szolnok közötti vízi út annyival olcsóbbá tenné a szállítást, hogy az építési költség kitelik a jövedelem egyévi többletéből", érvelt Dillher az építés mellett. A csatorna megvalósításával Széchenyi Istvántól (1845), Reiter Ferencen (1866) keresztül a M. Kir. Kereskedelemügyi Minisztériumig (1905-től) sokan foglalkoztak. 1943-ban törvényjavaslat is készült arról, amelynek indokolásába beemelték, hogy az egyes elszakított országrészek örvendetes visszatérése folytán a vasúti közlekedési eszközök túlterheltsége oly nagy mértékben megnövekedett, hogy a forgalmat a meglevő vasúthálózat lebonyolítani alig tudja. A második világháború alatt megkezdett munkálatok abbamaradtak tíz kilométernyi szakasz kiásása után. A csatorna Dabas határánál ma belefolyik a Duna-völgyi csatornába.