2007. szeptember 6.
A bükki, "vatikáni" erdőt telepítő cég vitatott zöldüzlete
Száz tonna vasport akar a Csendes-óceánba szórni egy kaliforniai székhelyű cég a Galápagos-szigetek környékén, hogy a vas hatására elszaporodó növényi planktonokkal szén-dioxidot vonjon ki a levegőből.
Russ George, a Planktos vezérigazgatója nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tiltakozására reagálva elmondta: ők nem szennyeznek, csupán egy természetes folyamatot modelleznek, hisz a széllel is jut vaspor a tengerekbe, és a vas nyomában természetes úton is elszaporodnak a fitoplanktonok.
Tény, hogy az egysejtű növények óriási mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni, és amikor elpusztulnak, ezt a mennyiséget egyenesen a tengerfenékre szállítják. A Planktost azonban nem kimondottan környezetvédelmi célok vezérlik. A kivont szén-dioxidot egységenként értékesíteni kívánják a kormányoknak és azoknak a szennyezőknek, akiket korlátoznak a kibocsátási kvóták.
Bár azzal a környezetvédők is tisztában vannak, hogy az üvegházhatású gázok - különösen a szén-dioxid - csökkentésére sürgősen megoldást kell találni, a vasporos akciótól óva intenek, mert egyelőre fogalmunk sincs, hogy milyen hatással lehet a vasszennyezés a tengeri élővilágra és az emberi egészségre.
Előfordulhat, hogy a vízvirágzás oxigénhiányhoz vezet a tengerben, ami a többi élőlény pusztulását okozná. Mivel a növényi egysejtűek a tápláléklánc legalsó lépcsőjét képezik, így robbanásszerű elszaporodásuk valószínűleg hatással lenne minden rájuk épülő lépcsőfokra.
Victor Smetacek, a németországi Alfred Wegener Tengerbiológiai Kutatóintézet munkatársa saját állítása szerint az egyetlen tapasztalt kutató, aki komolyan foglalkozott a témával. Ő éppen azért szorgalmazza a vasporos kísérleteket, mert túlságosan kevés ismeretünk van a hatásairól, bár véleményéhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy épp most kapott komoly támogatást az indiai kormánytól a szén-dioxid-kivonási kísérletek folytatására az antarktiszi vizeken.
A Planktos nem csak a környezetvédőknek szúrja a szemét. A Nemzetközi Technológiai Elemzési Központ is azt kérte az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökségtől (EPA), hogy haladéktalanul kezdeményezzen teljes körű vizsgálatot, mert a Planktos tevékenysége szerintük törvényellenes. A jogszabályok értelmében a cég nem juttathatna sem vasat, sem másféle anyagot a tengerbe.
A New Scientist érdeklődésére az EPA képviselője elmondta: nem az Egyesült Államokban regisztrált hajóval fogják szórni a vasport, így az nem is tartozik az amerikai jogszabályok hatálya alá. Az ügy innentől nem az ő asztaluk. A Planktos vezetője szerint azonban a kiszórni kívánt vas mennyisége jóval alatta marad annak az értéknek, amihez szükség lenne az EPA engedélyére, ráadásul természetes eredetű vörösvasércet használnak, ami egyáltalán nem is engedélyköteles.
A vita valószínűleg még hosszúra nyúlik, mindenesetre,ha semmilyen hivatalos szerv nem gördít akadályt az akció elé, ígérete szerint a Greenpeace üldözi majd el a vasszóró hajót.
A szén-dioxid-kivonási akció pikantériája, hogy a kaliforniai cégnek vannak magyar érdekeltségei. Alig egy hónapja, hogy nemzetközi hírügynökségek és külföldi lapok, például a Washington Post is beszámolt a Planktos - Klímafa Kft. Vatikánnak címzett, különleges adományáról, a 7000 hektár Magyarországon telepítendő erdőről, amely kiváltja majd a miniállam szén-dioxid-kibocsátását.
A "vatikáni" klímaerdőt a Bükki Nemzeti Park területén telepítik hamarosan, és ugyanazon az elven - a növények szén-dioxid-megkötő képességén - alapul, mint a tengeri akció. Az erdősítéssel történő szén-dioxid-megkötésbe azonban nem kötöttek bele a környezetvédők, olyannyira nem, hogy itthon a legnevesebb oktatási és kutatóintézetek működnek együtt a Planktos - Klímafa Kft.-vel. Az erdőtelepítési tervet a Soproni Egyetemen készítik, az erdők ökológiai és természetvédelmi értékéért pedig a MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete felel majd. Ők ügyelnek arra, hogy őshonos fafajokat használjanak a telepítéshez, és azok fenntartható, gazdag élővilággal rendelkező, természetközeli erdővé fejlődhessenek.
Poupard bíboros a vatikáni rádiónak elmondta, a Planktos - Klímafa Kft. adományával a Szentszék is hozzájárul a globális felmelegedés elleni küzdelemhez, így példamutató módon a Vatikán lett az első állam a világon, amely szén-dioxid-semlegesnek nevezhető.
CO2-kereskedelem
A 2005-ben életbe lépett, kiotói jegyzőkönyvhöz csatlakozva 141 ország, köztük Magyarország is vállalta, hogy elősegíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Ennek egyik legfontosabb eleme az ún. kibocsátásiegység-kereskedelem (ETS), melynek beindításához minden tagország kapott bizonyos mennyiségű kibocsátási egységet. Egy egység egy tonna szén-dioxid légkörbe engedésére jogosít fel. Amelyik cég valamilyen környezetvédelmi beruházással "megtakarít", vagy például erdőtelepítéssel leír bizonyos mennyiséget a kvótájából, az eladhatja a maradékot annak, aki túllépi a keretét. A Planktos - Klímafa Kft. egy hétezer hektáros erdővel leírhatja az egész Vatikán CO2-kibocsátását, mivel az nem túl nagy, körülbelül akkora, mint 500 amerikai háztartás éves kibocsátása. Márta Kriszta
