A gyengébb minőségű szántóföldeken mindenképpen érdemes energianövény termesztésébe fogni.
Miskolc, Szarvas (ÉM) - A szaktárca tervei szerint mintegy 200 ezer hektár gyenge minőségű szántóföldön fognak bele az energiacélú növénytermesztésbe, a végső cél (2015-ig) az egymillió hektár. Ehhez nagy fűtőértékű, az Alföld szikes területeiről, illetve Közép-Ázsiából begyűjtött növényanyagok keresztezésével kialakított energianövényt -„Szarvasi 1" - néven sikerült nemesítenie a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht.-nak. A növény fűtőértéke megközelíti, illetve meghaladja a nyár-, a fűz-, az akácfa, valamint a magyarországi barnaszenek értékeit. A nemesített energiafű évelő, hosszú ideig termeszthető, a tavaszi telepítést követő évtől teljes termést ad.
Elkezdődött a telepítés
A cég több mint 50 helyszínen telepítette a növényt, és kidolgozták a feldolgozási technológiát is. Az energiafűből készített tömörítvény eltüzelése esetén a kén-dioxid-kibocsátás mértéke minimális. A növény a rossz termőképességű talajokon, kevés csapadék esetén is jó eredménnyel termeszthető. Az energiafű két méter körüli magasságú, a hagyományos felszereléssel jól betakarítható.
A megújuló energiaforrások felhasználásának megoszlása Magyarországon és Németországban (%)
Magyarországon
77,8 tűzifa, aprítékfa és egyéb biomassza
9,6 geotermiális energia
8,1 növényi és egyéb szilárd hulladék
3,0 víz- és szélenergia
1,5 biogáz- és szemétégetés
0,2 napenergia
Németországban
50,5 száraz tüzelőanyag (tűzifa, aprítékfa, egyéb bioszármazék)
17,5 szélenergia
14,7 vízenergia
7,7 bioűzemanyag
6,3 biogáz
1,8 napenergia
1,1 geotermiális energia
0,3 egyéb