2007. szeptember 24.
Az éves termés mintegy hatoda hiányzik majd
Nem kell az idén attól tartani, hogy mézhiány lenne az országban. Bár a méhészek arról panaszkodnak, hogy az aszály gyengíti a szorgos rovarokat, és egy titokzatos betegség, a kolónia-összeomlás elérte Magyarországot.
A méhészek egyelőre tanácstalanok, általában annyit tudnak: baj van a méhekkel, a szokottnál kevesebb virágport, nektárt hoznak, és több család elnéptelenedik. Nem véletlen: információink szerint most készül egy országos kaptár-egészségügyi állapotfelmérés. A méhészek ugyanis arról panaszkodnak, hogy a gyűjteni járó rovarok nem érkeznek haza, s az otthon maradottakat különböző betegségek támadják meg, végül összeomlik a kaptár belső munkamegosztáson alapuló lakóközössége, és elpusztul a méhcsalád. Ám, hogy a mobilszolgáltatók adótornyai, a számítógépek vagy a vidéken is egyre terjedő elektronikai eszközök megzavarnák a rovarok tájékozódását, az szinte hihetetlen történet - mondta lapunknak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke.
A szakember úgy véli, az aszály jelentősebb kárt okozott. Felvásárlási adataik szerint az idei repcevirágzás rendkívül jó volt, s még az akác virágzása is jó, közepes méztermést hozott. A bajok a nagy kánikula idején kezdődtek: a lucerna, a pillangósok, a facélia, a vaddohány és a napraforgó megszenvedte a forróságot. A nyári kiegészítő méhlegelőkről így dolguk végezetlenül tértek haza a méhek. S eleve kevesebben is mentek ki: Csaba György, a méhbetegségek szakértője szerint a nagy melegben a méhek egy része a nektár és virágpor hordása helyett a kaptárak hűtésével foglalatoskodott. Mindezek után a méhészek cukorral pótolják a táplálékot.
A felvásárlók - a felkínált méz mennyiségéből - arra következtetnek, hogy mintegy 4-5 ezer tonnás nyári, főként vegyes virágméz hiányzik majd. Igaz, ebből valamennyit pótol a jó akác- és repceméztermés. Az biztos, hogy a 20-23 ezer tonnásra becsült idei méztermés mellett itthon nem lesz mézhiány, hiszen az ország éves mézfogyasztása négyezer tonna körül alakul, vagyis egy főre 40 deka jut. (Ennek többsége a mézes süteményekben kerül a fogyasztókhoz.)
A felvásárlási árakban viszont annál inkább meglátszik, hogy a szokásosnál kisebb a termés. Szeptemberben a méz bruttó felvásárlási ára kilónként 330 forintról 400 forintra emelkedett. Közben az egyik nagy élelmiszerlánc 372 forintos áron akciózni kezdett a mézzel, és ez hosszabb távon nyilván lenyomhatja a belföldi fogyasztói árakat. Fazekas Gyula úgy véli, a magas felvásárlási és alacsony fogyasztási árak okozta kettősség mögött az eltúlzott hazai csomagolókapacitás áll. Mint mondja, itthon a hazai méztermés négyszeresét tudnák üvegbe, hordóba tölteni. Czauner Péter
