Zalaegerszeg - Míg több zalai vállalkozó külföldi erdőkitermeléseken dolgozik, a Zalaerdő Zrt. osztrák favágókat foglalkoztat a szárazság s a szútámadások következtében pusztuló lucállományok tarvágására.
- A Zalában húsz-harminc évvel ezelőtt zömében akácosok átalakítása során ültetett lucfenyő-állományok talán egy-két északi kitettségű oldalt, illetve üde völgyet kivéve sajnos pusztulásra vannak ítélve - kezdi a tarvágás okainak felsorolását Nagy László, az egerszegi erdészet igazgató-helyettese. - A problémák a kilencvenes évek száraz periódusait követően kezdődtek, hiszen a luc atlantikus, párás klímát igényel, a nagy meleget s szárazságot hosszú távon nem bírja. Ilyen körülmények között a lucos állományok ellenállóképessége legyengül, s védtelenné válik a szútámadásokkal szemben. Ezen fenyvesek két károsítója - a betűzőszú s a rézmetszőszú - meghatározott körülmények, mint például megfelelő költő-, illetve élőhely, a vegetációs időszakbeli száraz meleg, annyira el tud szaporodni, hogy már nemcsak az elhalt faanyagon károsít, hanem az élő fákon mint elsődleges károsító is megjelenik. S míg az egészséges növény többek közt fokozott gyantatermeléssel képes védekezni a szútámadások ellen, a legyengült növény védtelenné válik.
Léteznek ugyan illóanyagokat tartalmazó szúcsapdák, de a pusztulás ellen igazán hatékonyan csak tarvágással lehet védekezni, az állományban kialakult kisebb száraz foltok ugyanis gyorsan továbbterjednek. A Zalaerdő ezekre a munkálatokra szerződtet egy osztrák céget, mely két géppel s az azokat üzemeltető két emberrel képes megcsinálni a feladatot. A döntő-gallyazó berendezés a motorfűrésszel oly hosszadalmas munkát ráadásul pillanatok alatt végzi el.
- A fiatal lucosok kitermelése rendkívül munkaigényes feladat, s a magyar vállalkozók sok esetben nem is szívesen vállalják, ugyanis hiányoznak a gallyazáshoz szükséges eszközeik. Csak összehasonlításképpen: egy 6 fős LKT-val rendelkező fakitermelő brigád megfeszített munkával körülbelül 15-20 köbmétert tud egy nap letermelni ezekben a fiatal állományokban, míg az osztrák cég korszerű gépsora egy emberrel fél hektárt, azaz körülbelül napi száz köbmétert.
A döntő-gallyazó berendezés s a kihordószerelvény most a kisbucsai községhatárban dolgozik, ahol mintegy két és fél hektáron egy nagyobb erdőrészlet északi, száradó részét termeli ki. A cél: megakadályozni a fertőzésnek a déli, nedvesebb területekre való átterjedését.
- Mivel a kitermelt lucos zöme energia- és papírfa, így óriási veszteség érte az erdészetet - folytatja Nagy László. - Míg 2006-ban közel 40 hektárnyi erdőterületet voltunk kénytelenek kitermelni, az idén 29 hektár letermelésére kerül sor.
A tarvágás célja: megakadályozni a fertőzés terjedését
Az osztrák cég által alkalmazott fakitermelési módszer egyébként szervesen illeszkedik a Zalaerdő által tervezett koncepcióváltáshoz, melynek célja a fa teljes mértékű felhasználása, beleértve korona- és ágrészeket is, tudjuk meg dr. Ivancsics Lajostól, az egerszegi erdészet igazgatójától.
- Szerencsére ez az erdőpusztulás olyan mérvű energiaéhséggel találkozott, mely ezeket a gyengébb minőségű lucos kitermeléseket is felértékeli, azaz az ott kitermelt faanyag s akár a koronarész is jó pénzen hasznosulhat. Célunk továbbá, hogy a fakitermelések során egy nagyon tiszta vágásterületet adjunk át az erdőművelésnek, alacsony tuskómagassággal, kevés hulladékkal, könnyebbé s gyorsabbá téve ezáltal az erdőfelújítást. Varga Lívia