Aratnák az energiaerdőt (Fejér Megyei Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2007. szeptember 26.
Az erőművek hazánk összes fáját megvennék, de már a külföldiek is érdeklődnek
Moha - Egy új jogszabály miatt robbanásszerűen megnőhet az energiaültetvények száma hazánkban. A rövid vágásidejű fák ültetésekor ugyanis nem kell erdővé átminősíteni a területet, s aratni úgy lehet, mint a kukoricát. Magyarországon ma nincs annyi fa, amennyit az erőművek meg ne vennének, de még az osztrákok is megjelentek vevőként - derült ki azon a szakmai fórumon, amelyen a mohai csemetekertben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakemberei megismerkedhettek az energetika célra leginkább megfelelőnek bizonyult fafajokkal.
A fordulatot egy júliusban kelt FVM-rendelet hozta. E jogszabály ugyanis az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 40 százalékos, de legfeljebb hektáronként 250 ezer forintos támogatást irányoz elő a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez. (A támogatásra igényt október 1-jétől november 2-ig lehet beadni! Az „energiaerdővel" a szakemberek után november 2. és 3. között az érdeklődők is megismerkedhetnek a helyi községi házban.) Mivel a területet ebben az esetben nem erdőként, hanem ültetvényként kell kezelni, nem kell drága pénzen termelési ágat váltani, s a területalapú támogatások is megmaradnak. Az e célra kitenyésztett növényeket ráadásul gyakorlatilag ugyanúgy le lehet aratni, mint például a kukoricát - mindössze egy másik adaptert kell a „szecskázó" gép elé felszerelni - tudtuk meg Árgyelán Dánieltől, a Győri-Kert Agrárenergetikai kft. egyik tulajdonosától.
Bár számtalan fafajtát kipróbáltak, leginkább pár nemesnyár- és akácfajta vált be - mondta Győri Tibor, a kertészeti és erdészeti szaporítóanyag előállítással, genetikai értékmegőrző programokkal, nagy hozamú fafajták szelektálásával foglalkozó cég szaporítóanyagokért felelős vezetője. A szakértő, aki az energiaültetvény tervezése előtt, főleg a szermaradványok miatt, elengedhetetlennek tartja a pár ezer forintos laboratóriumi költséggel járó termőhely-feltárást, kiemelte: az ültetvényeket az előkészítést leszámítva már nem kell trágyázni, a lomb ezt megteszi. Kétévente, legalább 5-6 alkalommal lehet aratni, a „terméket" pedig korlátozás nélkül veszik át az erőművek. Nem véletlen, hogy a program iránt a külföldiek is erősen érdeklődnek- ott jártunkkor éppen német és osztrák befektetők jártak a csemetekertnél.

© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.