Ma jár le a beadási határidő: már csak magán- és közösségi erdők után vehető igénybe a támogatás
Zalaegerszeg - Eddig mintegy 150 magánerdő gazdálkodó nyújtotta be pályázatát az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújítására, valamint fiatal erdők ápolására és nevelésére
Ha nem is alapjaiban, de azért változott az erdők felújításához, valamint neveléséhez igényelhető támogatások rendszere. Az adminisztráció vonatkozásában ez annyit tesz, hogy az erdőgazdálkodók idén új nyomtatványlapon, új mellékletekkel bővítve pályázhatnak a támogatásra. Az érdemi változás a pályázók körét érinti, jobban mondva szűkíti: míg az elmúlt években állami területeken is pályázhattak erdőgazdálkodók erdők felújítására és ápolására, mostantól csak magán- és közösségi erdőtulajdonok után vehető igénybe ez a fajta támogatás - tudtuk meg a Zala Megyei Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága pályázatkezelési és támogatási osztályvezetőjétől, Takács Imrétől.
— A támogatás mértéke, összege és jogcíme továbbra is változatlan, ám idén - a korábbi évek gyakorlatától eltérően — nem márciusban, ha nem a nyár utolsó hónapjában
jelent meg a kiírás, majd augusztus 25-én lépett érvénybe – hangoztatta az osztályvezető. - Az erdőgazdálkodók még a mai napig leadhatják pályázatukat az illetékes erdészeti igazgatóságnál.
Tavaly Zala megyében közel 300 magánerdő gazdálkodó (körülbelül 2300 hektár nagyságú területtel) felelt meg a pályázati feltételeknek, így ők meg is kapták a támogatási összeget. Takács Imre idén is hasonló adatokra számít, elmondása szerint 2007-ben eddig mintegy 150 erdőgazdálkodó élt a pályázat benyújtásának lehetőségével, a rövid, mindössze 30 napos határidő ellenére.
A gazdálkodók jogcímtől függően 13 ezer és 346 ezer forint közötti összegekre számíthatnak hektáronként. Megtudtuk, Zalában a magánerdő gazdálkodóknál a természetes mageredetű felújítás kisebb arányú, s zömében bükkös és tölgy állományú területeken alkalmazzák. A magánerdő-gazdálkodóknál meghatározói az akác, melyet tarvágással termelnek le.
- Utófinanszírozásos, de ugyanakkor eredménycentrikus támogatási rendszerről beszélünk - szólt az osztályvezető. - Ez azt jelenti, hogy az erdőgazdálkodónak sikeresen kell elvégeznie azt a feladatot, amire a támogatást kéri, melyet aztán az erdészeti igazgatóság ellenőriz.
Takács Imre felhívta rá a figyelmet, hogy a felújítási és ápolási feladatokat - akár benyújtja a pályázatot a támogatás elnyerésére, akár nem - mindenképpen el kell végeznie az erdőgazdálkodónak, hiszen ellenkező esetben büntetésre, bírságra számíthat. A gazdálkodók tudják: az erdő felújítási és ápolási feladatainak költségei meghaladják a támogatás mértékét, de a költségek csökkenthetők a támogatással, illetve a tulajdonosok sok munkát maguk is el tudnak végezni.
- A sikeres pályázó voltaképpen saját pénzét kapja vissza a támogatáson keresztül, hiszen erdőfenntartási járulékot fizet erdejének letermelésekor minden egyes köbméter után - jegyezte meg az osztályvezető, majd hozzáfűzte: azon gazdálkodók, akik november közepéig benyújtják kifizetési kérelmüket, várhatóan még ebben az évben megkapják a pénzüket, a többiek 2008 első negyedévének végéig várhatják a támogatási összegeket.
A megyeszékhelyi Jozwiak Bernard erdőmérnök 200 hektár - saját jogon kezelt -erdőterületen gazdálkodik, s évek óta igénybe veszi az erdőfelújításra, -ápolásra irányuló támogatási lehetőséget.
- Sajnos nagy gondot okoz, hogy az erdőgazdálkodás nem kapja meg a megfelelő támogatottságot – jegyezte meg lapunk érdeklődésére. - Problémát jelent, hogy nincs
semmiféle jogi kapcsolat a kötelező erdőfenntartási járulék és a nyerhető erdőfelújítási támogatás között, ráadásul előbbi összege aránytalanul magas az utóbbihoz képest.
Az erdőmérnök szemléletes példával ecsetelte kijelentését. Például tölgyes esetében az erdőgazdálkodónak hektáronként megközelítőleg 500 ezer forint fenntartási járulékot kell évente megfizetni, de maga a felújítás is körülbelül ugyanennyibe kerül - a támogatási összeg viszont alig éri el a hektáronkénti 200 ezer forintos nagyságot.
- Az utófinanszírozásos rendszer sem könnyíti meg a helyzetünket: korlátok közé
szorítja a tervezést, hiszen előfordul, hogy a felújítási, ápolási munkálatokat követően egy évvel jutunk hozzá a támogatási összegekhez - zárta szavait Jozwiak Bernard.