2007. szeptember 28.
Másfél éve nincs egyezség a vadásztársaságok területéről - A gazda nem tudja, kitől kérje másfél milliós kárát
Rábagyarmat- Háborítatlanul eszik a kukoricát a Rába melletti földeken a szarvasok, őzek, vaddisznók. Másfél éve nem kell tartaniuk a hivatásos vadászoktól, mert nem tudnak megegyezni. De ki fogja fizetni a vadkárt?
Végeláthatatlan kukorica-földek mellett araszolunk Huszár Imrével a rábagyarmati határban. Dombnak föl, völgynek le, úttalan utakon nyögdécsel az orosz Zsiguli, de jól bírja a terepet. Távolban egy oszlop magasodik, az áramot is kivitték a dombra, no nem azért, hogy világítsanak az erdei vadaknak az éjjeli lakomához, hanem hogy távol tartsák őket a hirtelen megdrágult kukoricától. Van, ahol villanypásztorral védik a termést. Idelenn a lapban elhaladunk az egyik osztrák tulajdonos által a másik osztráknak (a megmunkálónak) átadott föld mellett, ami nincs bekerítve, hát a szarvasok, őzek itt aztán alapos pusztítást végeztek. A jól meghízott csövek megrágva, a földön szanaszét hevernek, alig látunk álló és ép kukoricaszárat. Odébb, Huszárék földjén egy megtermett szarvas még a villanypásztor drótját is leszabta, nyiladékot vágva jutott be a kukoricásba. Több helyen a tábla oldalában máris megkezdték a termény fosztogatását.
Huszár Imre százötven-százhetven hektáron gazdálkodik. Az örökségét 1992-ben a kárpótlással gyarapította, és bérel még hozzá földeket. Ötvenhat tagban található a birtok. Az ötvenes éveiben járó gazdát mindig vonzotta a föld, szerette az állatokat. Sorsa mégis úgy alakult, hogy textiltechnikusként a régi gotthárdi selyemgyárban kereste a kenyerét, majd a dunavarsányi téesz területi képviselője volt évekig, mígnem saját lábra állt. Próbálta a városi életet, de hazahúzta valami a Rába zöldellő partjára.
- Sosem értettem a vendvidéki kollégákat, amikor a selyemgyárban azon keseregtek, mindent tönkretesz a vad, nem érdemes már földet művelni a falujukban. Most már
kezdem érteni. Annyi vaddisznó, szarvas, őz van, hogy győzzük csak etetni. A vadászok egyfolytában vadgazdálkodásról papolnak, de nem tesznek semmit.
Az autóval most már a Rába-partra érünk, itt is van egy kukoricatábla. A falutól nem lehetünk messze, idelátszanak a házak, a távolból fölsejlik a templomtorony. Letarolt kukoricásban állunk. Közel van a víz, ide járnak enni és inni a szarvasok és őzek.
- Ezt a földet még nem kerítettem be, büdösített rongyokat aggattunk föl körbe,
de annyit ér, mint halottnak a csók. A faluban már mindent kipróbáltunk, kutyát kötöttünk ki, Szokol rádiót bőgettünk, emberi hajat raktunk föl, mindhiába. Másfél éve nincs vadásztársaság, háborítatlanul lakmározhatnak az őzek, szarvasok vaddisznók- mérgelődik a gazda.
Jó évet zárhatna, bőven termett a gabona, a napraforgó, gyönyörű a kukorica. Hatvan hektárt bekerített, a villanypásztorozás se olcsó mulatság, és nem ér semmit, ha nem figyelik állandóan a huzalokat. Akárhol megtépik, már nem zár az áramkör. Huszár Imre másfél millióra saccolja a kárát. Tavasszal és most is kihívta már a becslőket. Csakhogy az itt a bökkenő, hogy a területen nincs vadásztársaság, fogalma sincs, ki állja a számlát.
Bogács László, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vadászati osztályvezetője elmondta, tavaly lejárt a vadásztársaságok jogosultsága.
Rábagyarmaton és környékén négy vadásztársaság vetélkedett a területek megszerzéséért. A földtulajdonosoknak nem sikerült egyezségre jutni, ki kapja a jogot, átrajzolták a régi vadászati területeket, több helyen átfedések voltak. A vadászterületeknek azt a részét, ahol túl sok a vadkár, zárványként legszívesebben mind kihagynák. Viszont háromezer hektárnál nem lehet kisebb a terület, három vadásztársaság nem alakulhat. Fölszólították őket az egyezségre. Két társaság hajlott is rá, a harmadik nem. A kisebbségben maradt földtulajdonosok fellebbeztek. Az MGSZ Központ, mint másodfokú vadászati hatóság májusban megsemmisítette a korábbi határozatot, új eljárásra kötelezi a megyei hivatalt, ez legalább két hónap. Amíg nincs gazdája a területnek, nem vadászhatnak. A vadállomány oda húzódik, ahol békén hagyják.
Huszár Imre most az állam elleni pert fontolgatja a vadkár megtérítése miatt. De az is lehet, hogy hoppon marad. TREIBER MÁRIA