Budapest egyre inkább a nemzetközi szervezetek frekventált helye - véli Mária Kadlecíkova, a FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatalának vezetőjével.
A FAO régiós központja idén nyáron költözött Rómából Budapestre és máris átszervezik. Miért?
Senki sem számított rá, hogy ilyen sok szakember jön Rómából és ennyi magyar munkatárs is elkezd nálunk dolgozni. Ebben az irodában összesen 49-en leszünk, ebből 16 külföldi munkatárs, a többiek magyarok.
Idén március 27-én a magyar kormány és a FAO megállapodást kötött egyes FAO-programok támogatásáról. Hogy állnak ezek?
A budapesti irodában egyelőre az egyetemekkel működünk együtt a kormány támogatásával meghirdetett száz ösztöndíj ügyében, és azokon a projekteken dolgozunk, amelyeket Magyarország bemutathatna a közép- és kelet-európai országokban. Ez a regionális iroda koordinálja továbbá a közép-ázsiai országokkal foglalkozó alregionális FAO-irodát, amelynek székhelye Ankarában van.
Megkapták már az ígért támogatást a magyar kormánytól?
Még nem kaptunk semmit, előbb ki kell dolgoznunk a projekteket. Ezekhez a magyar kormány ígérete szerint öt év alatt ötmillió dollár támogatást kapunk. A mi költségvetésünket különben a FAO fizeti, ez a regionális iroda 68 programot koordinál, amelyekre összesen 36 millió dollár áll rendelkezésre.
A magyar gazdasági élet szereplői, a cégek, illetve az intézmények milyen módon kapcsolódnak az önök munkájához?
- Az egyetemek mellett együttműködünk a kutatóintézetekkel, de a KSH-val is a FAO fejlesztési programjai kapcsán. Kihasználjuk azt a know-how-t, ami Magyarországon megvan, például az európai uniós integráció tapasztalataiból is. Nagyon fontos például az
élelmiszer-előírások harmonizációjának kérdése, ezen a téren nagyon sok segítséget kapunk a magyar szakemberektől és az említett intézményektől. Sokat dolgozunk azon, hogyan harmonizáljuk a mezőgazdasági politikát az egykori Szovjetunió országaival. Együttműködünk közgazdászokkal is, és az említett együttműködések segítségével jutnak el a termékek, illetve az áruk a kelet-közép-európai országok piacaira.
És a kereskedelem?
Közvetlenül nem foglalkozunk az exporttal és az importtal, a regionális iroda inkább az igények feltérképezését végzi. Kiírjuk ugyan a pályázatokat - ezt a munkát a FAO beszerzési központja látja el -, de az ezzel járó teendők is a minisztériumok, illetve más intézmények feladatkörébe tartoznak. A gabonavásárlás kapcsán nem volt lehetőség Magyarország bevonására. A moldáviai szárazság miatt — a kisebb szállítási távolság okán - a gabonát inkább Ukrajnában, de még Moldáviában is vásároljuk. Magyarországot bevonták a világélelmezési programba, 75 olyan ország van a világon, amely e
tekintetben segítségre szorul.
Novemberben Budapestre jön az ENSZ egy másik szervezete, a menekültügyi főbiztosság szolgáltató központja is...
Ez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban működik majd - Afrika, Európa és a Közel-Kelet relációjában -,88 magyar munkatárssal. Sőt örömmel jelenthetem ki: más nemzetközi szervezeteknek is „szemet szúrt", hogy Budapestre jön a FAO és
folyamatosan érdeklődnek a tapasztalatainkról. Csak arról számol hatunk be, hogy jó a légiközlekedési struktúra, és a magyar fiatalok nagyon felkészültek. Mi pedig tizenöt évig biztosan itt maradunk, és más szervezetekkel együttműködve egyfajta „ENSZ-központot"
próbálunk kiépíteni. TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE