Új fafajokat kell telepíteni, amelyek kevesebb éghető anyagot produkálnak
TŰZVIHAROK. Szakértők a klímaváltozást tették felelőssé az elmúlt napokban tomboló kaliforniai tüzekért, amelyek sokak halálát okozták, és csaknem egymillió ember kitelepítésével jártak. A nyáron Európa mediterrán vidékein is pusztítottak a lángok: a természeti katasztrófák a jelek szerint a gazdaság működését is komolyan befolyásoló tényezővé válhatnak. Európa ezen vidékein éves átlagban 50 000 tűz pusztít. Spanyol-, Olasz-, Görög- és Franciaország, valamint Portugália évi 2,5 milliárd eurónyi összeget, mintegy 700 milliárd forintot fordít az erdőtüzek leküzdésére.
A brüsszeli bizottság által közzétett adatok szerint az év első hét hónapjában 3376 négyzet-kilométernyi erdőt pusztítottak el a lángok, míg tavaly az egész esztendőben 3585-öt. A felmérés akkor még nem vette számba a spanyol és a görög eseteket. Az erdőtüzeket műholdas felvételek alapján figyelő európai információs rendszer, az EFFIS szerint négy dél-európai országban július végéig 2229 négyzet-kilométernyi erdő vált a lángok martalékává, s mindenütt drámaian szaporodtak a tűzesetek július második felében. Egy brüsszeli jelentés javasolta egy azonnal bevethető európai tűzoltóegység felállítását. A francia agrárminiszter szerint tűzoltó repülőgépet kellene bevetésre készen tartani. Az esetek számát csökkenteni lehet, ha a vegetáció „tűzbiztosabb" - véli a Természetvédelmi Világalap. Szerintük ellenőrzött módon kell leégetni a halott biomasszát az erdőkben, hogy ne gyűljön össze sok éghető anyag. Elvileg mindenki elismeri, ez hasznos lehet, ugyanakkor kevéssé népszerű, hogy a nagy tüzeket sok kicsivel akadályozzák meg. A másik eljárás alapján még az erdőtelepítésnél kell úgy kiválasztani a fákat, hogy azok csökkentsék a tűzveszélyt. Görög tudósok és magánemberek például azért lobbiznak, hogy a tűzveszélyes aleppói ciprusokat vallon tölgyekkel helyettesítsék. Ez ritka fafajta, amely a középkorban még igen elterjedt volt, de jelenleg csak néhány erdőben honos. A vallon tölgy a leveleinek csak egy részét hullatja el, és azok is gyorsan lebomlanak, így kevesebb éghető anyag marad az erdőben. Ráadásul a humusz nedvessé teszi a talajt, ez pedig csökkenti a tűzveszélyt. Az erdők átépítése azonban várat magára, mert hiányzik a pénz. Ugyanakkor tény az is, hogy a természet gyorsan regenerálódik. Svájcban 2003-ban pusztított az ország egyik legnagyobb erdőtüze, amelynek mintegy 200 ezer fa esett áldozatául. „Két évvel a tűz után robbanásszerű növekedésnek indult az erdő" – nyilatkozta a svájci ökológus, Thomas Wöhlgemuth. A tudósok szerint a fajok száma a tűzvész nyomán bővül, mert a természet az évmilliók alatt alkalmazkodott az ilyen esetekhez. A tűz olyan ritka növényeknek is segíthet, amelyekről azt hitték, hogy kipusztultak. Wöhlgemuth szerint: „Az ökológia sokkal komplexebb azoknál a modelleknél, amelyekkel az ember megpróbálja kiszámítani a klímaváltozás következményeit a növényvilágra."