Szerdai cikkünk nyomán Szimeiszter Imre bejegyzett erdőgazdálkodó - kinek neve a dióskáli repcetáblában okozott kár kapcsán merült fel - kezdeményezésére az érintett felek felmérték az említett területeken keletkezett károkat.
Mint már beszámoltunk róla, a Zalaszentmártonnál dolgozó fakitermelők a Cseri-dűlőben húzódó 12 hektáros szántó körülbelül 1,5 hektáros részét letaposva hordták ki gépeikkel az erdőből a fát, s valakik - szintén 1,5 hektárnyi területen - utat törtek a dióskáli Rekken-dűlőbe vetett repcetáblában is.
A kárfelmérők elsőként a Cseri-dűlő Rákosa Zoltán által használt szántójába taposott utat vették szemügyre, amin - mint a gazdálkodó megállapította - legutóbbi ottjárta óta új nyomok keletkeztek.
Mivel erdőterületek tekintetében a földhasználati nyilvántartást nem a földhivatal, hanem az erdészeti hatóság vezeti, a kárfelmérésen részt vett Gergán Szabolcs, a megyei erdészeti igazgatóság területileg illetékes erdőfelügyelője is.
- Hogy ki okozta a kárt, nem tudom, s nem is tisztem megállapítani - fogalmaz Gergán Szabolcs. - A gazdálkodói nyilvántartás alapján kizárólag az erdőterület jogszerű használóját adhatom meg, hogy a szántó használója kárigényével felkereshesse, hisz, mivel ő kapja a fakitermelési engedélyt, mindenért, ami az erdőn történik, ő és erdésze felel.
Mivel a kárfelmérésen nem volt jelen, Rákosa Zoltán telefonon beszélt az illetékes szakirányító erdésszel.
- Sikerült megegyeznünk - közölte a gazdálkodó. - A műszaki hordás végeztével helyreállítjuk a szántót, Deák Ferenc pedig kifizeti ennek költségeit.
Valamivel bonyolultabb volt a helyzet a következő, Rekken-dűlőnek nevezett helyszínen, ott ugyanis nem ennyire egyértelmű a károkozók személye.
- Továbbra is azt tudom mondani, hogy a repcét nem a mi favágóink taposták le, ezen a meredek emelkedőn ugyanis egy 40 tonnás kamion nem tud lejönni - mondja Szimeiszter Imre. - S mivel senki kezét nem foghatom, nem tudom megakadályozni az ilyen jellegű károkozást - mutat körbe. - Vadászok és traktorosok is gyakran járnak erre , egy falubelit sikerült is lefotóznom múlt héten, s előfordulhat, hogy az ágszedők is ezen a lejtőn hordják le a fát.
- Az erdőgazdálkodás során a szakszerűségért, s az erdőben folyó, minden fahasználattal, tehát az ágszedéssel kapcsolatos tevékenységért is a bejegyzett erdőgazdálkodó felel - szögezi le Gergán Szabolcs.- Az erdészeti szakszemélyzet állandó jelenléte tehát elengedhetetlen.
Az erdőgazdálkodónak az önkormányzat felé ugyan nincs bejelentési kötelezettsége, az erdőfelügyelő által kiadott engedélyt viszont a fakitermelő a termelés teljes ideje alatt köteles magánál tartani. A faanyag erdőterületről történő szállítása pedig minden esetben a bejegyzett erdőgazdálkodótól és erdészétől beszerezhető származási igazolással történhet csak, s ez igaz az első osztályú, értékes rönkválasztékra, s a lakossági vágástakarításból származó ágfára egyaránt. A bizonylatnak az erdőgazdálkodó neve, székhelye és a szállítás pontos időpontja mellett tartalmaznia kell, melyik erdőrészletből, milyen minőségű faanyagot s mekkora tételben szállítanak. Ennek értelmében pedig, ha a területet nem a fakitermelésből származó faanyag szállítása, hanem ágszedés során tették tönkre, felelősséggel akkor is a szakirányító erdész tartozik, mivel a falubeliek az ő erdejéből viszik a fát, s azt neki ellenőriznie kell.
- A bejegyzett erdőgazdálkodó csak akkor mentesülhet a kártérítés alól, ha egy olyan polgári jogi szerződést köt fakitermelőjével, melyben benne foglaltatik, hogy a termelés, szállítás, ágfaszedés során keletkezett károkért az azt okozók vállalják a felelősséget - teszi még hozzá az erdőfelügyelő.
A kárfelmérést követően kompromisszumos megoldás született: bár a bejegyzett erdőgazdálkodó nem fizet kártérítést a repceföldben keletkezett károkért, átadja a gazdálkodóknak az ágszedők elérhetőségét. S mivel a környező területeken elterülő mintegy 60 hektárnyi erdő egy része még kitermelésre vár, az út karbantartása közös érdek, ezért Szimeiszter Imre megtisztítja és újra járhatóvá teszi a régi önkormányzati utat, ahol az elmúlt években sűrű bozótos vert tanyát, s a helyreállítást követően a folyamatos karbantartásról közösen gondoskodnak a felek. Varga Lívia
2008. március 01. - Dióskál, Zalaszentmárton - A csütörtöki helyszíni szemle során kompromisszumos megegyezés született a szakirányító erdészek és gazdálkodók közt a települések határában letaposott szántó, illetve repceföld ügyében.