Nem „megélhetési", profi favágók dolgoztak (Magyar Nemzet)

Nehezen hihető, hogy kizárólag a „megélhetési" fatolvajok rovására írható a 178 hektáros sajóládi védett erdő csaknem teljes egészének elpusztítása. Igaz, az erdészeti szolgálat ügyben illetékes igazgatója szerint másról nem lehet szó, bár azt elismerték, hogy a már megritkított erdő maradékának a kivágását ők engedélyezték. A természetvédők a rendőrségtől várják, hogy megkerüljön a valódi tettes. Az eset azt igazolja, hogy az EU Natura 2000-es természetvédelmi övezetéhez sorolt hatalmas területeket semelyik hatóság sem képes megvédeni.

A néhai erdőben egykor megannyi szil, kőris és tölgy koronájába kapott a szél, ma csak tarra vágott, kommunális hulladékkal tarkított pusztaság fogadja az arra látogatót. Az erdő pusztulásáról a Magyar Nemzet többször hírt adott, azóta a Tiszántúli Természetvédők Társulata (TTT) azt is jelezte szerkesztőségünknek, hogy mára az egykoron 180 hektáros erdőből nagyjából két hektár maradt.
A TTT szerint egy hasonló méretű Natura 2000-es területen maximum három hektár erdőt lehetne kivágni, azt is kellő indokkal, efölött ugyanis Brüsszel engedélye szükséges a vágáshoz. Ám ez esetben is pótolni kell a kivágott egyedeket. A sajóládi erdőt azonban szinte az utolsó szálig kiirtották, fölégették, a csonkok közt pedig szeméthegyek éktelenkednek.
Egy, a neve elhallgatását kérő, a területet évek óta kutató biológus lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az erdőt eleinte valóban az úgymond megélhetési fatolvajok irtották, ám később már nagyüzemi módon termelték ki a fákat a természetvédelmi területen, ami tervezésre és szervezettségre utal. A területen az Állami Erdészeti Szolgálat Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyei szervezete az illetékes, csak a tudtukkal lehet az ország északkeleti régiójában fát kitermelni. Ám a sajóládi erdő védett terület, ezért az Aggteleki Nemzeti Parknak és az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségnek is tudnia kellett volna az irtásról.
- A Natura 2000 programba a szolgálatnak nem kell bevonnia sem a nemzeti parkot, sem a zöldhatóságot - állította a Magyar Nemzetnek Csomós János, az Állami Erdészeti Szolgálat BAZ megyei igazgatója. Az igazgató szerint a lopáskárok a rendszerváltozás óta folyamatos gondot jelentenek, ami nem erdészeti, hanem társadalmi probléma. A sajóládi védett ligettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a terület csak 2005 óta része a Natura 2000 programnak, az előtte eltelt évek során az erdő jelentős részét már ellopták, a szolgálat az Északerdő Zrt. területén „csak a megmaradt, ritkított részek kitermelését engedélyezte, ráadásul a kitermelt mennyiséget az erdőgazdaság pótolta". Felvetésünkre, hogy ez nem látszik, az igazgató azt felelte: egy kétéves tölgyfa legfeljebb 30 centiméteres, ezért nem szembetűnő a pótlás.
Szentgyörgyi Péter, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóhelyettese is azt mondja, hogy nem erdőgazdasági, tervszerű kitermelésnek esett áldozatul a védett erdő, hanem tolvajok vágták ki a ligetet nagyüzemi módszerekkel. Elmondása szerint a terület egyébként csak idén február l-jétől került a nemzeti park fennhatósága alá, s azóta nem érkezett hozzájuk bejelentés az erdő pusztulása kapcsán, ám ha érkezett volna, akkor sem tudnának mit tenni. - Kevesen vagyunk, s csak a fokozottan védett területeket tud juk ellenőrizni - mondta az igazgatóhelyettes. Hozzáfűzte: „ha valahol felforrnak az indulatok, már nem lehet semmit tenni". Azt mondja, emiatt nem tettek rendőrségi feljelentést.
Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség kommunikációs és jogi vezetője, Godáné Csutorka Andrea lapunknak úgy nyilatkozott, mivel a terület „csak" uniós, azaz Natura 2000 oltalom alá esik, az ügyben nem illetékesek, az erdő védelméről szóló törvény értelmében hasonló helyzetben az erdészet jogosult intézkedni, a felügyelőség sem szak-, sem engedélyező hatóságként nem járhat el. A jogi vezető állította, nem érkezett eddig hozzájuk bejelentés a sajóládi erdő ügyében, de lapunk megkeresésére megígérte, hogy kivizsgálják a védett fajok otthonául szolgáló erdő kiirtásának ügyét.
Zsák Ferenc, a TTT elnöke szerint a természetvédelmi erdőket ki kellene venni a gazdálkodók kezéből, és állami kezelésbe kellene vonni, ebben az esetben ugyanis nem érvényesülnének gazdasági szempontok. - Az erdő unokáink öröksége, de ha így folytatjuk, nem lesz mit az utókorra hagyományoznunk - fakadt ki az elnök. A barbár pusztítással védett élőlények egész populációi tűnnek el talán örökre Sajólád környékéről.  
Az   erdő ugyanis többek között a fokozottan védett díszes tarkalepke, a szalakóta (amelynek eszmei értéke ötszázezer forint), erdei fülesbagoly és holló otthona volt. A növények és állatok együttes társulása ötszáz év múlva állhat helyre. Zsák Ferenc úgy véli, hogy az EU által is támogatott Natura 2000 program semmibevétele miatt az ország pénzbüntetésre számíthat Brüsszeltől, és a természetromboló tagállamok szégyentáblájára kerülhet.
A TTT a BAZ megyei rendőrkapitányságon feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, remélve, hogy így kiderül, kik hajtották végre a jól szervezett falopást.  VELKEI TAMÁS