A káld-hidegkúti vadászterületen 32 etetőhely van, melyekbe siló, kukorica és lucernaszéna is kerül mostanában
Megyei körkép (bb)- Megyénkben a vadásztársaságok még a kemény tél beállta előtt elkezdték a vad etetését. Erre azért van szükség, mert az állatok az őszi betakarítás után alig találnak élelmet maguknak a földeken.
A vadászok szeptember végén, október elején kihelyezik a takarmányt, hogy az állatoknak legyen elég idejük megszokni az etetők helyét, s hogy oda bármikor visszataláljanak. Ha elkezdik a vad élelmezését, akkor azt egész télen folytatni kell, mert máskülönben éhen pusztulnak a takarmányhoz szokott állatok. Ahol nem borítja hó a földeket, ott van mit ennie a vadnak. Kritikus időszak az, amikor megkeményedik a hóréteg teteje, mert akkor nehezen jutnak élelemhez az állatok. Turay András, a Vas Megyei Szakigazgatási Hivatal vadászati felügyelője elmondta, hogy a megyében 1617 hektár művelt földterület van, s 834 hektár a vadlegelő.
- A vadgazdálkodási év március elsejétől a következő év február végéig tart. - tette hozzá a felügyelő; - A 2006-2007-es gazdálkodási évben kiosztottunk szálastakarmányból 569, szemesből 3001, lédúsból pedig 2661 tonnát. Emellett a vadgazdálkodással foglalkozó társaságoknak pályázati lehetőségük is volt, idén a szakminisztérium tízmillió forintot osztott ki. A pályázatra tizennyolcan adták be jelentkezésüket, s a megyéből tizenhatan kaptak pénzbeli segítséget, melyet a művelt vadföldekre fordíthattak.
A felügyelő elmondta, hogy a megyében 54 vadászatra jogosult társaság működik, ebből körülbelül negyven kifejezetten vadásztársaság. Hangsúlyozta, hogy a társaságokat rendszeresen ellenőrzik, s azt is felügyelik, hogy mire fordítják a pályázati pénzt, s hogy kihelyezik-e a megfelelő mennyiségű takarmányt.
Varga Ákos, a káld-hidegkúti vadászterület vezető vadásza elmondta, hogy mintegy 12 ezer 200 hektáros terület tartozik hozzájuk, ennek egyik feje erdő, másik fele pedig mezőgazdasági terület.
- Nemcsak a nagyvadak etetésével foglalkozunk, hanem a kisebbekre is mindig gondolunk - hangsúlyozta a területvezető vadász. - A területünkön 32 etetőhely található, s ide silót, répaszeleteket, kukoricát és lucernaszénát viszünk ki télen. A silót saját magunk készítjük, a kukorica felét is mi termeljük meg. Idén körülbelül 80 tonna kukoricát és 400 tonna lédús takarmányt vásároltunk. Az állatoknak a takarmány mellett mindig sót is helyezünk ki, ugyanis a szervezetüknek szükségük van erre, például a magzat- vagy az agancsfejlődéshez.
A vadász hozzátette, hogy bár leesett pár centi hó, ez nem befolyásolja az állatok táplálkozását. Idén a legnagyobb problémát az jelentette, hogy nem volt makktermés, ezért több élelmet kellett kihelyezniük.
- A társaságnak 236 hektáros művelt vadföldje is van, amelyen kukoricát és búzát termesztünk - folytatta a vadász -, ide szoktatjuk az állatokat, mivel itt lábon fogyaszthatják a takarmányt. A vadkár idén jelentős volt a területünkön, de emiatt nem emelkedett a kilőhető állatok száma, sőt elmondhatom, hogy évek óta állandósodik a vadállományunk.