Székesfehérvár - Az idei év első felében elfogadhatja a parlament az új erdőtörvényt, melynek értelmében a védett erdőkben nehezebb, egyébként könnyebb lesz a fakitermelés.
A falopás nehezebb lesz - ígérik a törvénytervezet készítői - de mivel nem kobozhatják el a kétes elemektől a saját tulajdonukban lévő motorfűrészt, ennek csupán annyi a garanciája, hogy a jövőben az illegális erdőirtások végzőivel szemben keményebben lépnek fel, s a bírságok a jelenlegi többszörösére nőnek, a büntetést pedig az adóhatóság hajtja be. A készülő új törvényről beszélgettünk a napokban Kisteleki Péterrel, a Vadex Mezőföldi Zrt. vezérigazgatójával, valamint Emmerling Gáborral, a zárt körben tevékenykedő részvénytársaság fahasználati ágazati igazgatójával.
Mielőtt bárki is azt hihetné, hogy a régi erdőtörvény netán az 1800-as évek végében keletkezett, azonnal ideírom, hogy a rendszerváltás után, 1996-ban fogadta el a Magyar Köztársaság Országgyűlése.
S hogy miért ez a viszonylag gyors változás? Erre Emerling Gábor válaszolt. Mint mondta: az utóbbi tizenegy év gyakorlata rámutatott azokra a hibákra, amelyek miatt nem volt eléggé életszerű a törvény, amelyik 1996-ban született. Ennek egyik alapvető gondja az 1992-es földtörvény volt, melynek ez csak egy kis szelete, és nem adódott elég idő arra, hogy ez beilleszkedjen a gyakorlatba. Azaz, magyarán nem voltak erre vonatkozó tapasztalatok. Ami ezen kívül dominált még, hogy a hatóságoknak, no meg az újdonsült erdőtulajdonosoknak is iszonyatos adminisztratív nehézségeket okozott a törvény betartása. Ezt már Kisteleki Péter vezérigazgató tette hozzá.
A fahasználati ágazati igazgató annyit tesz még hozzá, hogy ismerve a tavaly év végi koncepciót, egyrészt szigorítások várhatók, más részről azonban kissé liberalizálódik e téren a helyzet. Maradjunk a liberalizációnál! A hazánkban nem őshonos fafajtákból létesített monokultúráknál csökkentik az adminisztrációs kötelmeket, és leegyszerűsítik a favagyonhoz való hozzájutást. Ezeket az ültetvényeket ugyanis majd többé-kevésbé gazdasági befektetésnek tekintik, és az állam nem kívánja korlátozni a tulajdonos fakitermelési elképzeléseit.
A kivágás után a felújítási kötelezettség természetesen megmarad. Egyszerűsítik továbbá a kisbirtokoknál is az adminisztrációt, mert az erdőparcellák annyira elaprózódtak, hogy szinte átláthatatlanná váltak az erdészeti hatóság számára.
A szigorítás részét képezi például, hogy szúrópróba-szerű ellenőrzések lesznek, s a büntetések is sokkal nagyobbak az eddiginél - ha valamiféle visszaélést tapasztalnak. Ennél talán még nagyobb büntetés, hogy a törvénysértő bérlőt vagy tulajdonost meghatározott időre kizárják az uniós pályázati részvételből. A falopás nehezebbé tételére visszatérve az továbbra is megmarad, mint a borvizezés praktikája új bortörvény után is. Az erdőtelepítésekhez ezután is szerezhető majd állami támogatás, melynek fő forrásait ugyancsak az európai uniós támogatások biztosítják majd.
A szaktárca, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mai számításai és prognosztizációi szerint 2013-ig mintegy 67 ezer hektárnyi terület erdősítéséhez nyújtanak segítséget pályázati úton.
Erre a célra évente tízmillió forintot áldoznak, mely összegből tízezer hektár erdő telepítését lehet megoldani.
(Az MTI közleménye helyesen így szól: Az idei telepítésekre, továbbá a korábbi telepítések utófinanszírozására mintegy 10 milliárd forint jutott, hasonlóan az elmúlt évi összeghez. – ForestPress Szerk.)