RENESZÁNSZ A natúrkürtöt használó együttesek között Magyarországon egyedül a Baranya Megyei Vadászkürt Egyesület rendelkezik nemzetközi ezüst minősítéssel – ám itthon alig ismertek
Hosszú ideig hallgatott az erdő. A vadászházak, a terítékek környékéről eltűnt az öles bükktörzseket kerülgető, a cserjéseken átsurranó, a dombokat-völgyeket átszökkenő, messze hangzó kürtszó. Bántó és oktalan volt ez a csend.
„Ami ezután következik, az a jelenlévő vadászok, hajtók számára a nap legmagasztosabb pillanata: a tüzek meggyújtása után a rendező »Kalaptól!« vezényszavára lekerülnek a kalapok, s a kürtösök egy lendületes mozdulattal a szájukhoz emelik hangszerüket. Ezek azok a másodpercek, amelyekért érdemes vadászni” – olvasható a baranyai Millenniumi Vadászati Almanachban. És ezek azok a másodpercek, amelyek hosszú évekig hiányoztak a hazai vadászatoknál.
Nem mindig, és nem mindenhol. Elhivatott nimródok tartották életben a vadászati kultúra egyik meghatározó elemét, a kürtölést. Tegyük hozzá, emeli ki Agyaki Gábor, a Baranya Megyei Vadászkürt Egyesület, egyben a Magyar Vadászkürt Egylet elnöke, hogy nálunk hiányoztak is az olyan rendszeres rendezvények, amelyek a klasszikus vadászkultúra jegyében igényelték volna a kürtösök fellépését. Csak az országos vadásznap, illetve éppen a baranyai vadászkamara kezdeményezte Hubertus-napok voltak a kivételek, miközben Európa legtöbb országában egymást érték az ilyen vadászünnepek. Mégis, az 1940-es években a Bakony erdeiben id. Fuchs Antal, majd pár évtizeddel később fia, ifj. Fuchs Antal Gödöllőn, a nyolcvanas években pedig két kiváló baranyai vadász, Rakovics Róbert és Buzgó József voltak a fáklyahordozók. A vadászkürt hangjának ez időben és térben szétszórt magányossága volt az oka annak, hogy Magyarországon nem alakultak meg egyesületeik.
Amíg nem lépett Baranya, közelebbről Agyaki Gábor, aki – ahogy mondja – magának szervezett egy kürttanfolyamot. Ezzel kezdődött, a kilencvenes évek elején, s mára elérték, hogy a megye lett a vadászkürtölés hazai reneszánszának elismert bázisa. A ma az országban e hangszerrel bánni tudó több száz nimród csaknem mindegyike a kövestetői tanfolyamon szerezte meg Szilágyi Lajos zeneoktatónak köszönhetően hangszertudása alapjait, s jelenleg az országban az úgynevezett B-hangolású natúrkürtön játszó együttesek közül egyedül a Baranya Megyei Vadászkürt Egyesület rendelkezik nemzetközi szintű ezüst minősítéssel.
Négy hivatásos és két sportvadász alapította meg az együttest. Most tizennégyen vannak – közöttük három hölgy –, a zenei vezető Korb Zoltán. Valamennyien vadászok és közülük hat profi zenész. Hangszerükkel bánni nem könnyű. A vadászkürtön nincsenek billentyűk, a dallamok kulcsa a fújástechnika és az „anzacc”, vagyis az erős ajak. A baranyai együttes kétféle hangszert használ, az úgynevezett Pless-kürtöt és az ennél nagyobb parforce-t. Van egy harmadik vadászkürt is, a zsebkürt, a legkisebb. Magára, a vadászatra, a természet tiszteletére valamit adó vérebvezető nimródnak ott a zsebében, a zsákjában az apró hangszer, bárhol bukkan hosszas keresés után az elejtett vadra, a kürtszó tisztelgő zengése ekkor se maradjon el. Ezeknek a meszsze hangzó szignáloknak három csoportja van. Az összes Európában vadászható vadfajra külön-külön a terítékszignálok, vannak a vadászatot irányító hangsorok, és az általános kürtjelek, mint például a köszöntés, az ebédhez hívás. A negyedik csoportba Hubertus-misék tartoznak, erről alább külön szólunk. Annyit érdemes tudni még a hangszer használatának nehézségéről, hogy a vadászkürtökön csak hatféle hangot lehet fújni.
Szerda este van. Minden héten ezen a napon a Karasica VT martonfai vadászházában próbálhat az együttes, ezzel támogatják munkájukat. Segít még a megyei vadászkamara és az Erdészeti Rt. is. Nagy szükség van rá.
– A versenyek drágák – mondja Agyaki Gábor –, a nevezési díj 200–300 euró, idén csak kettőre tudtunk eljutni...
Itthon a múlt évben volt az első és eddig egyetlen koncertje az együttesnek Bólyban, a Hubertus-mise bemutatását követően. Hozzáértő és a vadászkürtöt szerető közönség nyugtázta komoly tudásukat. Két CD-jük már megjelent, 2004-ben a Vadászüdv, 2006-ban a pécsi zeneművész, Kircsi László komponálta Hubertus-miséjük. Szereplésük azonban nagyon sok van. Minden komolyabb hazai vadászünnepre, s a legrangosabb protokollvadászatokra is a baranyai együttest hívják. És nem elég tudni a hangszeren játszani. „A vadászkürtösnél nagyon fontos, hogy ismerje a mögöttes kultúrát is. Meg kell tanulnia például, hogyan álljon a vad mellett, mi a szignálok sorrendje, és még véletlenül se vegye le a kalapját.” – mondja Agyaki Gábor. Pontosan kidolgozott szabályok kötik a vadászkürtöst, ezek közül például az egyik – visszatérve a rangos protokollvadászatokra –, hogy „A vadászkürtös nem hírvivő”, azaz soha sem „pletykálkodik” arról, melyik vadászaton mit és kit látott.
– Hogy művészet-e? – kérdez vissza Agyaki Gábor. – Feltétlenül. Ma már a komponistáknak is rendeznek versenyeket.
Mészáros Attila
A kürt és az EKF Jelenleg már mintegy 15 vadászkürtegyüttes működik az országban. Az első országos versenyüket jövő évre szervezik. Ez lesz a főpróbája a 2010-ben, az EKF keretében megrendezendő első hazai nemzetközi versenynek. Közel ezer kürtöst várnak Európából. A helyszínek a Tettye, Árpád-tető és a Dóm tér lesznek. Ismert már a dátum is: június 25–26–27. A lengyeleknél, ahol több ezer kürtös van, pontosan ezen a hétvégén akarták megtartani országos versenyüket. Hallva azonban a baranyaiak grandiózus vállalkozásáról, annak dátumát – már most jelezve felénk – áttették.
A baranyai vadászkürtösök azért vállalnak erejükön felül részvételt nemzetközi versenyeken, hogy 2010-es házigazdai szerepüket megalapozhassák.
Alapvető szabályok 1. Ápoltság, alkalomhoz illő megjelenés.
2. Öltözködésében mindig az időjáráshoz kell alkalmazkodni. Itt a kürt mellett egyetlen fontos tartozék van, ez pedig a kalap.
3. A ruházat legyen vadászhoz méltó. Teremben, rangosabb rendezvényeken igyekezzen vadászöltönyt használni.
4. Pontosság.
5. Felállás előtt mobiltelefonját kapcsolja ki.
6. Felállás: a két láb vállszélességben terpeszben, a kürt a jobb kézben, a kürtővel a jobb combra fektetve. Bal kéz csípőre téve.
7. Jó állóképesség. A feszes kürtösnek sokszor több órán át kell rezzenéstelen arccal állni.
8. Szerénység.
9. A kürtös nem hírvivő!
10. Legyen méltó képviselője a magyar vadászati kultúrának.
Az első magyar, natúrkürtre írt Hubertus-mise Minden európai országnak megvan a maga saját Hubertus-miséje. Magyarországnak azonban nem volt. A hazai vadászkürtölésben mérföldkőnek számít a pécsi zeneművész, Kircsi László által a Baranya Megyei Vadászkürt Egyesület számára komponált első magyar, natúrkürtre írt Hubertus-mise. Ősbemutatója 2006. augusztus 26-án volt, a Szőcsénypusztán rendezett Országos Vadásznapokon.
A komponista: – A mise liturgiája nagyjából a IX. századra alakult ki máig élő formájában. Vannak benne imák, cselekmények, ezek mindig ugyanazok, illetve vannak változó részei is, az egyházi ünnepekhez igazodó aktualitással. Ha egy zeneszerző misét ír, általában az állandó részeket zenésíti meg. Ezek a következők: Kyrie (bevezető ének), Gloria (dicsőítő ének), Credo (Hiszekegy, a hit alaptételeinek és az Újszövetség történéseinek tömörré rövidített imája, megvallása), Sanctus (dicsőítő ének a Húsvét előtti jeruzsálemi bevonulás emlékére), illetve Agnus Dei (Isten báránya, ez a rész az Utolsó vacsorán rendelt bűnbocsánat felidézése). Természetesen az én misém is ezt a formát követi, azonos címekkel. Van még egy Bevonulás, illetve Kivonulás is, ezeket az ünnepélyesség érdekében írtam. Ezeket a tételeket a vadászkürtök játszszák a megfelelő helyeken, kompozícióm az eredeti liturgikus szöveg tartalmát igyekszik zeneileg megjeleníteni. Természetesen alkalmazkodnom kellett ahhoz is, hogy a vadászkürtök hangtartománya hat hangból áll.
Nagy pillanatok válnak még emlékezetesebbé Ha ma egy vadászkürtös kezébe veszi hangszerét, mozdulata több ezer éves múltat is felidéz. Bár a hangszertörténet ennél is hosszabb, de a fémek felfedezésének idejéig kell visszanyúlni, amikortól kezdtek kialakulni a rézfúvós hangszerek. Már Tutankhamon sírjában is találtak ezüsttrombitát (i. e. 1352), s kétezer évesek lehetnek a dániai tőzegmocsarakban talált bronztrombiták. A kürtök története is hosszú és változatos, a csigakürttől az elefántcsontkürtig, a havasi kürtöktől a most használt vadászkürtig, hogy Lehelét ne is említsük. Ami a vadászkürtöt illeti, az 1600-as években az arisztokrácia kedvelt szórakozása volt a vadászat, ezek között a hajtóvadászat. Ekkortól bukkannak fel a vadászat rituáléját, fegyelmét, szervezettségét is szolgáló hangszerek. Amikor megszólalnak, hívnak, ünnepelnek, siratnak, tiszteletet adnak vagy búcsúztatnak. Azokat a vadászpillanatokat emeli emlékezetessé, melyek önmagukban is méltók az emlékezésre.
Szorgalommal, akarattal a szép és jó dolgokért „Elsősorban a hozzánk látogató külföldi vadászok ragaszkodtak a vadászkürtöléshez, majd a hazai nagyvadvadászok „krémjének” elismert vérebvezetőink kara szorgalmazta a kürtjelek használatát. Tették, tehették egyfelől a nemzetközi vérebversenyek gazdag tapasztalatai miatt, másfelől igényes szakmai kapcsolatrendszerük okán. Minden ellenkező híreszteléssel szemben ugyanis kellő akarattal, szorgalommal és támogatással a szép és jó dolgok is képesek széles körben elterjedni, ha mindannyian igazán úgy akarjuk. Erre a vadászkürtösöknél jobb példát nehezen tudnék találni.”
(Homonnay Zsombor, Szóljon a vadászkürt, kottagyűjtemény)